kalandor hajóját vezetve
0 égi mérőón
Te vagy az ecset melyet a szímultanista Delaunay
kinek e költeményt ajánlom
Bemárt a napfénybe
Gong tam-tam Zanzibár dzsungel-állat X sugár expressz
műtőkés szimfónia
Te minden vagy
Torony
Antik isten
Modem állat
Nap szinképe
Költeményem tárgya
Torony
Világ tornya
Mozgó torony
Páris ege tisztább mint a ragyogó hideg ég télen.
Soha nem láttam csillagosabb és lombosabb éjszakát
mint ezen a tavaszon
Mikor a körút fái mint az ég árnyai,
Összeomlott folyókban elefántfülek,
Platánlevelek, nehéz gesztenyefák.
A holdas vizsúgár vizilíliom a Szajnán,
A Tejut aléltan omlik Párisra és magához szorítja
Bolond, szertelen és zilált, szája Notre-Dame-ot szívja.
A Nagy Medve és a Kis Medve Saint-Merry körül dörmög.
Összekulcsolt kezem az Oríonnál ragyog.
Ebben a reszketőbb mint valótlan hideg és nyers vilá
gosságban
Páris mint egy hervadt növény
Aki újból megjelenik hamvában. Bálványkép.
Kor nélkül, zsinórra fűzve a házak és az uccák
Csak vas- és kőhalmazok egy valószínűtlen pusztában.