24
ÉJJEL 2 ÓRA, SZOMBAT
Előbb:
a lesarlózott vizek fölött lobogóztak a kuvikoló lam
pionok,
és a szigetek fulladozvá nyögtek a leszakadt éjszakában,
mikor a néma partokon haladtam
a halálfejii lámpások alatt,
és szivemben ott égtek a hegyek himnuszai,
és két fáradt szemem zokogva roskadozott
az egybeomló éjszaka alatt,
és feketén sulyosodtak a földek,
mig az egymáshoz dörgölőző házak
szuszogva lélekzettek
a folyók partjain.
De később:
a hold feketén fáklvázott a nyitott szemű hegvek fölött,
és valaki árnyék!
ki az ?
a hangosan felnyögő bútorok között elsuhant
és a tükrök végig sikoltották az alvó szobákat,
ki az, ki az, ki az ?
Ó ki az?
Tán a kémények is fulladozva kapaszkodtak
az ég felé,
mikor egy megfojtott lámpás alatt
remegtem a késő éjszakában,
és lenn a kutyák felvonitottak a távozó halottak után.
HALOTTSIRATOK
A felijedt csöndben a búcsúzok
egybekupolázták a sötétet,
és kinyújtott karjuk az ablakok rámáit tépte le,
és a fuvolások szanaszét szomorkodtalc
az éjszakában.
A szomorúság a függönyöket
és asztalteritőket tépdeste szét a szobában,
és a siratok felcsuklása szanaszét ugráltatta
a viszhangokat.
Csak a halott kezdett ekkor más életet!
A lámpák keresve lógtak a falakon
és úgy tetszett,
mintha a gyertyák maguktól vándoroltak volna be a
nyitott ajtókon át.
A sarokban a bútorok felágaskodtak,
és átbámészkodtak a siratok feje fölött,
és hangosan felsóhajtott a ház.
És akik jöttek, a fáknak dőltek szomorúságukban,
mert a fák felébredtek, és dörzsölték
szemüket ágaikkal.
De jaj!
sötétség kupolázza az éjszakát,
mi lesz? mi lesz? —
a padok nyögve hasaltak a falak alatt,
és a búcsúzok szemében felfáklyázott
a szomorúság,
mint aki temetők várakozó padjaira leül,
és megindul a temetők árkai mellett
felfáklyázott szemeivel,
— én is, te is, ő is, —
felfújtképü emberek az ablakokat kerekre dagasztják,
kezek mikbe belémarkolnak, —
és ekkor hangosan felzokogtak az ágyak!
Remenyik László
most dupla porciót kaptak a becsület tábláin sakkozók
a kibalanszérozott ringlispilek alatt emberek kuporodnak
felkristályosodás!
a manlichereket is ostyába pakolták
alszunk a sokszögű narkotikumokon,
ők a hegyekre tűzték bordáikat:
majális.
Nagyságos úr.
Szélmalmok forognak.
EZ-VERS
prédi kátorszi nek csomósodtak
még nem tudjátok: nagyanyám füléből • kénesgyufát
virágzott az őrület
(szájukból lé folyt s ezt paradicsomszósznak hi'.ték)
azt is mondták a papok visszafelé vóbiszkumoztak
(vigyázat! használat előtt felrázandó)
rum ecet tea vakultság vagy tüskék koronásodtak ki a
koponyákból
ők a kazánokat csóválták vérökben
egyesek nekiduhajkodtak a kisértetidézésnek
senki se tudta csak az emberek mérföldköveket éreztek
inaikban
(szavazzatok bokányira)
a cirkuszdirektorokra bár rózsaszinakaratukkal néztek
a lovak de
a falak aranykarikákat és ezüstnégvszégeket forgatlak
síkjaikon
MM!!!!!!!!
! most gyűlölni tanítunk!
MM!!!!!!!!
feleségem oroszlánkörmökkel öblögeti csecseit
(fel a kulisszákkal)
drótok drótok, drótok
(kézrekeritőnek 5000 jutalom)
rámák glória narancsszag
-H én a
C viziók gyökere vagyok de mit abajgathat ez
engem
ha koituszközben rajzszögek sorakoznak
nyeldeklömön
-H-O-H
10 forint
(a gyepre lépni tilos)
de lehetne manlicher is UIIIPPPflni
és bimbam: én vagyok a lILnUluUUft
és még merjen valaki bolondházakat alapítani
alázatos szolgája
kudlák la jós gépészmérnök
^s azért se higyjetelc a viszereseknek (tanuljunk eszpe-
r antót)
13 éves koromban szifiliszt kapott a bátorságom s azóta
monoklit hordok
és még mindig nem cölöpöltétek koponyámba a poluciós
cukorspárgát
és még most is egedem-begedem-cimcimer
Kudlák Lafos