Volltext: Ma : aktivista folyóirat (7 (1922), 8)

állított tárgyakkal üzérkednek. 
Ma még két társadalom között 
állunk, melyek egyikének nincs 
ránk szüksége, másika pedig 
még nem jött el; mi tehát a 
kiállításokat csak annak de 
monstrálására használjuk, amit 
realizálni akarunk (vázlatok, 
tervek, modellek), vagy amit 
realizáltunk. 
Mindezekből kitünőleg a Haladó Művészek Internacionáléja 
csak a következő alapon állhat meg: 
a) A művészet épűgy mint a tudomány és technika az 
általános élet kifejeződési módja. 
b) leszögezzük, hogy a művészet ma már nem álom, mely 
Állásfoglalás a „Haladó Művészek:" 
Mi magyarnyelvű aktivista művészek, akik eddigi munkate 
rületünkről (Magyarországról) hjirom éve elűzötteu élünk és igy 
anyagi és egyéb kívülünk álló technikai akadályok miatt á 
„Haladó Művészek" dtisszeldorfi kongresszusán személyesen 
részt nem vehettünk, az allábbiakban szögezzük le nézeteinket, 
részben a kongresszust összehívók alapelvei ellen, részben a 
forradalmi ember alkotó megnyilatkozásainak egy közös és agita- 
tivabb erővonalba segítése mellett. 
I. 
A „De Stijl“ 4. számában közölt beszámolóból megállapítjuk 
a felfogásnak és törekvésnek mély ellentétét, mely köztünk és a 
kongresszus összehívói között fennáll. Ök még mindig az „in 
dividuális művész" megkülönböztetett érdekeit hangsúlyozzák, 
mi pedig az ember reális szemszögéből nézzük az életet, mert 
tudjuk, az ember, mint egyén, a társadalom összetevő atomja. Az 
ő alkotása kell, hogy mindenkor a kollektív erők emberének állást- 
foglaló megnyilatkozása legyen. Ebből következik az is, hogy, mint 
minden meggondolásunk közben, úgy most is elsődlegesen nem mint 
művészek — ami sajátos voltunknak csak következménye — 
hanem, mint emberek szólunk a kongresszus problémáihoz. 
Mint emberek azt látjuk, hogy a társadalmi erők mai állása 
elvesztette éltető karakterét. Részben egy elmúlt hierarhikus 
„közösség" utolsó szétesését látjuk, részben egy hites összetalál 
kozni akarás első formába-kínlódását szenvedjük. Tehát egy 
teljességében meghatározhatatlan átmeneti állapotban vagyunk. 
Azoknak pedig, akik felismerték a mai életállapotot önmaguk 
iránti legfontosabb kötelességük, hogy erejükkel 
minél határozottabban és minél céltudatosabban a vajúdások 
nak ezt a periódusát a kifejlődés stádiumába segít 
sék. Csak ez a kötelessége lehet az embernek, mint tudósnak, mint 
konstruktőrnek és főképen mint művésznek, aki legteljesebben 
adja meg a körülette lévő világ szintézisét és alkotásaiban az 
ismétlő, reprodukáló ember előtt a fejlődés legközelebbi állo 
másait mutatja meg. 
Ebből a meggondolásból következőn tehát a tervezett „Unió" 
megszervezésének gondolatát a maga egészében elvetjük és teljes 
erőnkkel elősegíteni akarjuk az eljövendő kollektív társadalomban, 
mint teremtő életünk kiteljesédésének egyetlen lehetséges funda 
mentumában hivő — alkotó szellemek cselekvésben való összeta 
lálkozását. 
És a mi szemszögünkből az alkotásban nincs külön rang 
osztály, hanem csak egyenértékű és egymásmellé rendelt erők. 
Ezért egy szervezetnek, amelyik az élet maximális formáját 
akarja megvalósítani, nem szabad erejét egyes komponensekre — 
pl. művészetre — szétforgácsolni; hanem minden ma működő 
alkotó erőt (tudóst, mérnököt, művészt, stb.) koncentrálnia kell. 
A magunk részéről tehát nem a „Haladó Művészek" Unióját, 
hanem a forradalmi világszemléletű alkotók internacionális egye 
sületét kívánjuk megcsinálni. 
Az egyesület Címéül: A FORRADALMI VILÁGSZEM- 
LÉLETÜ ALKOTÓK NEMZETKÖZI SZERVEZETE elnevezést 
ajánljuk. 
a világ realitásával ellentétbe kerül, nem eszköz kozmikus 
rejtélyek kihüvelyezésére. A művészet ama alkotó energia 
általános és reális kifejezése, mely az ember haladását 
organizálja, tehát a művészet az általános munkafolyamat 
szerszáma. 
c) Hogy ezt valósággá fordítsuk át, küzdenünk kell 
és e küzdelemben szervezetten kell fellépnünk. Csak így 
szabadítható fel a kollektív energia. így lesz az elvi és a 
gazdasági szempont egységgé. 
A konggresszus cselekedetei beigazolták, hogy az indi 
viduális álláspont tultengéséből folyólag nemzetközi haladó 
szolidaritás e kongresszus elemeiből nem építhető fel. 
Düsseldorf, 1922 május 30.-án. 
El. Lissítzky 
Hans Richter. 
düsseldorfi első kongresszusához 
A kongresszuson felvetődött művészet-filozófiát és művészet- 
technikát problémák azonosák a mi problémáinkkal és megol 
dásukat a döntő pontokban, a „Gegenstand" a Hans Richter 
és „De Styl"=csoportok próbálkozásaikhoz hosonlóan gondol 
juk mi is megoldhatónok. 
De az ilyen szervezetnek kell hogy általános és speciális fel 
adatai is legyenek. 
Az általános feladatok egyike például az alkotó tendenciák 
gyakorlati megvalósítása, mégpedig vagy saját kezdeményezésből, 
vagy magán, vagy állami megbízás teljesítésével; ez a szervezet 
nek kapitalista üzemekkel való versenyképességét jelenti — ter 
mészetesen csak azoknak a feladatoknak körében, amelyek jogossá 
gát a mi világszemléletünkön belül elismerjük. 
Speciális feladata lehet például: a pedagógia, társadalom- 
tudomány művészi, teoretikus, laboratorium-kisérleti terület stb. 
Mi a feladatok részletes tárgyalásánál a szervezet művészeti 
csoportjának követeléseit formulázzuk. A többi produktív mun 
kások állítsák fel az ő munkaterületük sajátos követeléseit. 
Az általános alapelvek figyelembe vételéből következik a 
konkrét programul és munkaeredmények összefüggése. 
A művészeti munkaterület: első feladata utalni arra, hogy a 
művészetnek, mint szubjektív lelki élmények kifejezőeszközének 
nincsen többé semmi jogosultsága; a mai idők objektü követel 
ményeit kell teljesítenie. Ebből a célból fel kell kutatni a mai 
életnek a művészet területén még meg nem oldott problémait. 
Azután az utat és az eszközöket hogy hogyan oldhatók meg 
ezek a problémák az uj művészek kollektív együttes mukájában. 
II. 
A FORRADALMI VILÁGSZEMLÉLETÉI ALKOTÓK NEM 
ZETKÖZI SZERVEZET-ének felépítését következőképp gon 
doljuk: 
1. Központja: a KEZDEMÉNYEZŐ INTÉZŐ-BIZOTTSÁG. 
Tagja minden munkaterületi csoport legalább két delegáltja, 
akiknek az egész munkakösségre kiterjedő perspektívájuk van. 
Feladata: az anyagi és szellemi eszközök összefogása, 
minden lehetséges anyagcsere biztosítása a legteljesebb kollek 
tivitás és a legmagasabbrendü eredmény érdekében. 
Ennek elérésére feladatokat jelöl ki, fogad be és vállal el; 
munkahelyeket állít; demonstrálja és propagálja az eredményeket 
(kongresszus, orgánum, előadások, kiállítások stb.) 
2. Az egyes MUNKATERÜLETEK KÜLÖN CSOPORT 
JAI, nemcsak a kezdeményező intéző-bizottság révén, hanem 
közvetlen érintkezés utján is összefüggnek egymással. 
Feladatuk saját munkaterületükre ugyanaz, mint a KIB-nak 
az egész szervezetre. 
A szervezet létrehozásához általunk helyesnek tartott elő 
munkálatok részletes tervezetét itt nem tartjuk szükségesnek 
közre adni — a hozzánk világszemléletileg és művészileg közel 
álló csoportoknak azonban a saját nyelvükre leforditottan meg 
küldtük. 
1922. VII. Wien 
a MA aktivista folyóirat munkatársai. 
kiállítások nemzetközi üzemét 
célozza. Az Unió szándéka 
ennélfogva az, hogy keres 
kedelmi kolonizációs politikát 
űzzön. 
' ,Ma“ havonta egyszer megjelenő aktivista művészeti és társadalmi folyóirat. Szerkeszti: Kassák Lajos, Felelős 
szerkesztő: Josepb Kalmer. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wien, XIII., flmalienstrahe 26/11. Szlovákiai 
képviselőnk: Goldhamer Géza Palatinska u. 25. 
Vili. évf., 8. szám. Megjelenés dátuma 1922 augusztus 30. — H lap minden cikkéért a szerző felei. 
Druck: ..Elbemühl" Wien, IX., Berggasse 81. —
	        
Waiting...

Nutzerhinweis

Sehr geehrte Benutzerin, sehr geehrter Benutzer,

aufgrund der aktuellen Entwicklungen in der Webtechnologie, die im Goobi viewer verwendet wird, unterstützt die Software den von Ihnen verwendeten Browser nicht mehr.

Bitte benutzen Sie einen der folgenden Browser, um diese Seite korrekt darstellen zu können.

Vielen Dank für Ihr Verständnis.