állított tárgyakkal üzérkednek.
Ma még két társadalom között
állunk, melyek egyikének nincs
ránk szüksége, másika pedig
még nem jött el; mi tehát a
kiállításokat csak annak de
monstrálására használjuk, amit
realizálni akarunk (vázlatok,
tervek, modellek), vagy amit
realizáltunk.
Mindezekből kitünőleg a Haladó Művészek Internacionáléja
csak a következő alapon állhat meg:
a) A művészet épűgy mint a tudomány és technika az
általános élet kifejeződési módja.
b) leszögezzük, hogy a művészet ma már nem álom, mely
Állásfoglalás a „Haladó Művészek:"
Mi magyarnyelvű aktivista művészek, akik eddigi munkate
rületünkről (Magyarországról) hjirom éve elűzötteu élünk és igy
anyagi és egyéb kívülünk álló technikai akadályok miatt á
„Haladó Művészek" dtisszeldorfi kongresszusán személyesen
részt nem vehettünk, az allábbiakban szögezzük le nézeteinket,
részben a kongresszust összehívók alapelvei ellen, részben a
forradalmi ember alkotó megnyilatkozásainak egy közös és agita-
tivabb erővonalba segítése mellett.
I.
A „De Stijl“ 4. számában közölt beszámolóból megállapítjuk
a felfogásnak és törekvésnek mély ellentétét, mely köztünk és a
kongresszus összehívói között fennáll. Ök még mindig az „in
dividuális művész" megkülönböztetett érdekeit hangsúlyozzák,
mi pedig az ember reális szemszögéből nézzük az életet, mert
tudjuk, az ember, mint egyén, a társadalom összetevő atomja. Az
ő alkotása kell, hogy mindenkor a kollektív erők emberének állást-
foglaló megnyilatkozása legyen. Ebből következik az is, hogy, mint
minden meggondolásunk közben, úgy most is elsődlegesen nem mint
művészek — ami sajátos voltunknak csak következménye —
hanem, mint emberek szólunk a kongresszus problémáihoz.
Mint emberek azt látjuk, hogy a társadalmi erők mai állása
elvesztette éltető karakterét. Részben egy elmúlt hierarhikus
„közösség" utolsó szétesését látjuk, részben egy hites összetalál
kozni akarás első formába-kínlódását szenvedjük. Tehát egy
teljességében meghatározhatatlan átmeneti állapotban vagyunk.
Azoknak pedig, akik felismerték a mai életállapotot önmaguk
iránti legfontosabb kötelességük, hogy erejükkel
minél határozottabban és minél céltudatosabban a vajúdások
nak ezt a periódusát a kifejlődés stádiumába segít
sék. Csak ez a kötelessége lehet az embernek, mint tudósnak, mint
konstruktőrnek és főképen mint művésznek, aki legteljesebben
adja meg a körülette lévő világ szintézisét és alkotásaiban az
ismétlő, reprodukáló ember előtt a fejlődés legközelebbi állo
másait mutatja meg.
Ebből a meggondolásból következőn tehát a tervezett „Unió"
megszervezésének gondolatát a maga egészében elvetjük és teljes
erőnkkel elősegíteni akarjuk az eljövendő kollektív társadalomban,
mint teremtő életünk kiteljesédésének egyetlen lehetséges funda
mentumában hivő — alkotó szellemek cselekvésben való összeta
lálkozását.
És a mi szemszögünkből az alkotásban nincs külön rang
osztály, hanem csak egyenértékű és egymásmellé rendelt erők.
Ezért egy szervezetnek, amelyik az élet maximális formáját
akarja megvalósítani, nem szabad erejét egyes komponensekre —
pl. művészetre — szétforgácsolni; hanem minden ma működő
alkotó erőt (tudóst, mérnököt, művészt, stb.) koncentrálnia kell.
A magunk részéről tehát nem a „Haladó Művészek" Unióját,
hanem a forradalmi világszemléletű alkotók internacionális egye
sületét kívánjuk megcsinálni.
Az egyesület Címéül: A FORRADALMI VILÁGSZEM-
LÉLETÜ ALKOTÓK NEMZETKÖZI SZERVEZETE elnevezést
ajánljuk.
a világ realitásával ellentétbe kerül, nem eszköz kozmikus
rejtélyek kihüvelyezésére. A művészet ama alkotó energia
általános és reális kifejezése, mely az ember haladását
organizálja, tehát a művészet az általános munkafolyamat
szerszáma.
c) Hogy ezt valósággá fordítsuk át, küzdenünk kell
és e küzdelemben szervezetten kell fellépnünk. Csak így
szabadítható fel a kollektív energia. így lesz az elvi és a
gazdasági szempont egységgé.
A konggresszus cselekedetei beigazolták, hogy az indi
viduális álláspont tultengéséből folyólag nemzetközi haladó
szolidaritás e kongresszus elemeiből nem építhető fel.
Düsseldorf, 1922 május 30.-án.
El. Lissítzky
Hans Richter.
düsseldorfi első kongresszusához
A kongresszuson felvetődött művészet-filozófiát és művészet-
technikát problémák azonosák a mi problémáinkkal és megol
dásukat a döntő pontokban, a „Gegenstand" a Hans Richter
és „De Styl"=csoportok próbálkozásaikhoz hosonlóan gondol
juk mi is megoldhatónok.
De az ilyen szervezetnek kell hogy általános és speciális fel
adatai is legyenek.
Az általános feladatok egyike például az alkotó tendenciák
gyakorlati megvalósítása, mégpedig vagy saját kezdeményezésből,
vagy magán, vagy állami megbízás teljesítésével; ez a szervezet
nek kapitalista üzemekkel való versenyképességét jelenti — ter
mészetesen csak azoknak a feladatoknak körében, amelyek jogossá
gát a mi világszemléletünkön belül elismerjük.
Speciális feladata lehet például: a pedagógia, társadalom-
tudomány művészi, teoretikus, laboratorium-kisérleti terület stb.
Mi a feladatok részletes tárgyalásánál a szervezet művészeti
csoportjának követeléseit formulázzuk. A többi produktív mun
kások állítsák fel az ő munkaterületük sajátos követeléseit.
Az általános alapelvek figyelembe vételéből következik a
konkrét programul és munkaeredmények összefüggése.
A művészeti munkaterület: első feladata utalni arra, hogy a
művészetnek, mint szubjektív lelki élmények kifejezőeszközének
nincsen többé semmi jogosultsága; a mai idők objektü követel
ményeit kell teljesítenie. Ebből a célból fel kell kutatni a mai
életnek a művészet területén még meg nem oldott problémait.
Azután az utat és az eszközöket hogy hogyan oldhatók meg
ezek a problémák az uj művészek kollektív együttes mukájában.
II.
A FORRADALMI VILÁGSZEMLÉLETÉI ALKOTÓK NEM
ZETKÖZI SZERVEZET-ének felépítését következőképp gon
doljuk:
1. Központja: a KEZDEMÉNYEZŐ INTÉZŐ-BIZOTTSÁG.
Tagja minden munkaterületi csoport legalább két delegáltja,
akiknek az egész munkakösségre kiterjedő perspektívájuk van.
Feladata: az anyagi és szellemi eszközök összefogása,
minden lehetséges anyagcsere biztosítása a legteljesebb kollek
tivitás és a legmagasabbrendü eredmény érdekében.
Ennek elérésére feladatokat jelöl ki, fogad be és vállal el;
munkahelyeket állít; demonstrálja és propagálja az eredményeket
(kongresszus, orgánum, előadások, kiállítások stb.)
2. Az egyes MUNKATERÜLETEK KÜLÖN CSOPORT
JAI, nemcsak a kezdeményező intéző-bizottság révén, hanem
közvetlen érintkezés utján is összefüggnek egymással.
Feladatuk saját munkaterületükre ugyanaz, mint a KIB-nak
az egész szervezetre.
A szervezet létrehozásához általunk helyesnek tartott elő
munkálatok részletes tervezetét itt nem tartjuk szükségesnek
közre adni — a hozzánk világszemléletileg és művészileg közel
álló csoportoknak azonban a saját nyelvükre leforditottan meg
küldtük.
1922. VII. Wien
a MA aktivista folyóirat munkatársai.
kiállítások nemzetközi üzemét
célozza. Az Unió szándéka
ennélfogva az, hogy keres
kedelmi kolonizációs politikát
űzzön.
' ,Ma“ havonta egyszer megjelenő aktivista művészeti és társadalmi folyóirat. Szerkeszti: Kassák Lajos, Felelős
szerkesztő: Josepb Kalmer. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wien, XIII., flmalienstrahe 26/11. Szlovákiai
képviselőnk: Goldhamer Géza Palatinska u. 25.
Vili. évf., 8. szám. Megjelenés dátuma 1922 augusztus 30. — H lap minden cikkéért a szerző felei.
Druck: ..Elbemühl" Wien, IX., Berggasse 81. —