Full text: Ma : aktivista művészeti és társadalmi folyóirat (4 (1919), 6)

135 
Hangja csengő lett és fiatalosan zengett a szo 
bában : „Érdemes ! Érdemes ! A férfiak egymás tekin 
tetét fürkészték. De az asszony nevetett: „Érdemes! 
Érdemes! Igazságainkért még akkor is érdemes a 
harcot állni, ha börtön, toloncház jár ki értük. Érde 
mes az emberekért még az emberek ellenére is 
küzdeni!“ 
Nevetett. „Olyan jól vagyok." Távolról az utca 
lármája szüremlett fel. „Dolgozni akarok." A férfiak 
felélénkültek. Az egyik még megjegyezte: 
„Az ügyek nem a legjobban állnak." 
„Azért kell dolgozni!" Ki intézi a . . .?! 
Most diadalmasan fellobbant a hajnal. 
LÉKAI JÁNOS 
SZERELEM, JÖVŐ 
Szerelmet is lehet mondani: 
párba egységesedő ösztönét a jövőnek. 
Magunkátadás 
és folytonosságba folytatódás 
és megnyílás a természet gondjának. 
Hívjátok egymást, fiatalok, 
sejtbe lerakni az idő mézét, 
tanuljatok meg 
komolyan nemzeni 
és örömmel szülni. 
Egészséget szülni, 
akaratot és örömöt, 
az uj embert! 
Talán eljöhet már 
egészségre, akarni és örömöknek, 
látószemünek és nyitottfülünek, 
sohasem életparazitának, 
szabad estéjünek, 
komolyan nemzőnek 
és örömmel szülőnek. 
Mondjátok a szerelmet, költők: 
párba egységesedő tudását a jövőnek. 
UJ HÁBORÚT 
Uj háborút izenek, most magamagunkkal, 
háborút, amilyet barlanglakó ősünk viaskodott egykor, 
csorba kőbaltával vájva a fába. 
Verejtéket lihegett a szája és feszülésben motolláit a 
szeme, 
karján dülledt csomókba pattogott az ér és nekivál- 
lasult az akadálynak, 
és fújtató vad melle szőrkölőn rémitette a madarat, 
marokkal fogott a csalánba és földhányás lett az útja. 
És ha én most magunk ellen kürtölöm a háborút 
nem miniatürrajzolást akarok, tengervihart a pohár 
vízben, 
szellemarszlánkodást és nagy é-vel Írott ént. 
Mert munkának akarom magunkat, tanításnak és 
példaadásnak. 
Majd lehet még házak előtt padkán holdsugározni, 
és jósolni a magunk tenyeréből, 
és lehet mederbe torkollani, tán szerelmes párokat 
tükröztetni is lehet, 
de most még háború van és magamagunk ellen, 
most még kínlódni kell és csak kifelé nézni 
és gyomlálni lelkűnkben a magunkféltést és egocen- 
trikusságot, 
és friss földhányásnak mezteleniteni, 
amibe csillagot és eget ágyalunk, vízesést és arany 
telepeket, 
és még száz uj és világinditó összefüggést, hogy 
megtanulják az em 
berek, 
megtanulják, hogy föld a lábuk és lépésüket messze 
mágnesség igazgatja, 
növény a gyomruk és nagyszerű kémikusműhely, 
agyuk a vaskohó, amelyik uj égitesteket akaszt a 
levegőbe és akarata 
szerint hajtja őket. 
FÖLDES JOLÁN
	        
Waiting...

Note to user

Dear user,

In response to current developments in the web technology used by the Goobi viewer, the software no longer supports your browser.

Please use one of the following browsers to display this page correctly.

Thank you.