Blaise Cendrars jellegzetes és erősen megkontsruált, kris 
tálytiszta alaphangú versekkel jelentkezett a francia irodalomban. 
Versei mély és átfogó alkotások és könnyen tompítja el a 
fenyegető hidegséget, amely kísérője a tudatos precizitásnak. 
Cendrars szakított versei formájában mindazzal, amit költőinek 
szoktak nevezni: legritkább esetben törekszik szép kifejezésekre, 
vagy harmóniára, hanem inkább versei belső feszítő erejével ér 
el hatást. 
Blaise Cendrars 1887-ben született. Rengeteget utazott, 
bejárta Amerikát, Ausztráliát, Afrikát. Többek között egy igen 
gazdag tartalmú néger antológiát adott ki. 
Művei: La Légende de Novgorode (Moszkva, 1909), Séquences, 
1912, Paques, 1912, La Prose Transsibériene, 1913 (Ed. des Hom- 
mes Nouveaux), Profond aujourd’hui (La Béllé Ed., 1917), Le 
panama ou les aventures de mes sept oncles (La Siréne, 1918), 
19 Poémes elastiques (Au Sans Pareíl 1919), Du Monde Entiere 
(Nrf. 1919), Kodak (Stock 1924), Or (Grasset 1925), Moravagine 
(Grasset 1926),