kalandor hajóját vezetve 
0 égi mérőón 
Te vagy az ecset melyet a szímultanista Delaunay 
kinek e költeményt ajánlom 
Bemárt a napfénybe 
Gong tam-tam Zanzibár dzsungel-állat X sugár expressz 
műtőkés szimfónia 
Te minden vagy 
Torony 
Antik isten 
Modem állat 
Nap szinképe 
Költeményem tárgya 
Torony 
Világ tornya 
Mozgó torony 
Páris ege tisztább mint a ragyogó hideg ég télen. 
Soha nem láttam csillagosabb és lombosabb éjszakát 
mint ezen a tavaszon 
Mikor a körút fái mint az ég árnyai, 
Összeomlott folyókban elefántfülek, 
Platánlevelek, nehéz gesztenyefák. 
A holdas vizsúgár vizilíliom a Szajnán, 
A Tejut aléltan omlik Párisra és magához szorítja 
Bolond, szertelen és zilált, szája Notre-Dame-ot szívja. 
A Nagy Medve és a Kis Medve Saint-Merry körül dörmög. 
Összekulcsolt kezem az Oríonnál ragyog. 
Ebben a reszketőbb mint valótlan hideg és nyers vilá 
gosságban 
Páris mint egy hervadt növény 
Aki újból megjelenik hamvában. Bálványkép. 
Kor nélkül, zsinórra fűzve a házak és az uccák 
Csak vas- és kőhalmazok egy valószínűtlen pusztában.