Full text: Uj Francia Költök

ez karikát hord az orrában. A pillangói képeskönyvvel 
csalják tőrbe. A por sokat tönkretesz belőlük. Esős 
napokon bezárkózunk és kockával játszunk. Ha szép 
idő van, sétálunk és a napos szinek megszépítik a 
fakocka játékot, Hegyes vidéket mutat ezen az oldalán, 
míg a többi öt oldalán tenger, ház, tó, erdő és város 
váltakozik. 
Nagy szerencse egyszerre látni mind. A többi külön 
ben rejtve marad számunkra. 
Amiről azt hisszük hogy tele van, az üres, vala 
mint ami úgy rémlik, hogy üres, az tele van, Színültig 
tele van a szoba, amelyet feltúrok mindennap. Tele 
van az út és az ucca is. 
Évszakai vannak a fának, a kőnek, a kristálynak. 
Épp igy megvannak a maguk szép idői, s a maguk 
felhői is. A maguk hegyei, folyói és városai. Halai 
abban úszkálnak, madarai ottan repdesnek, nyájai ottan 
híznak, népei ottan énekelnek vasárnap és szedik cso 
korba a virágokat. 
A tenger túl mély és színültíg tele van számunkra 
s mégis leszáll belé az ember. A föld túlságosan tele 
van. Az emberek vájják a földet, de ha kíugrunk az 
ablakon, még sem sülyedünk a földbe. A menny túlon 
túl tele van ha egy bizonyos magasságig emelkedünk. 
Az angyalok nem tudnak átjutni a mi légkörünkön, 
A levegő fölött lépkednek és ha elesnek, megütik ma 
gukat, 
Ha földben nyugszunk már mindketten, 
Egyikünk lenníebb, mint a másik 
Valami foszlott anyag keverten 
Testünkből majd kiválik.
	        

Note to user

Dear user,

In response to current developments in the web technology used by the Goobi viewer, the software no longer supports your browser.

Please use one of the following browsers to display this page correctly.

Thank you.