Földben nyelvünknek sem lesz szava már: 
— Ott lenn vájjon ki segít? — 
A földben arcunk sem lesz halavány 
Sem szomorú, sem víg. 
Halál majd megváltoztat s általa 
Magunk viszája leszünk 
És az emberek tömör álomfala 
Leomlik nekünk; 
Ha meghalok, álmodba visszatérek 
S megtudom, ha jő a tél, 
Mert kezemmel lágyékodíg érek 
Kedvest hogyan cseréltél.