Földben nyelvünknek sem lesz szava már:
— Ott lenn vájjon ki segít? —
A földben arcunk sem lesz halavány
Sem szomorú, sem víg.
Halál majd megváltoztat s általa
Magunk viszája leszünk
És az emberek tömör álomfala
Leomlik nekünk;
Ha meghalok, álmodba visszatérek
S megtudom, ha jő a tél,
Mert kezemmel lágyékodíg érek
Kedvest hogyan cseréltél.