Full text: Ma : aktivista folyóirat (7 (1921), 1)

4 
i 
147 
KOCSI 
Kocsi 
VAROS 
Szabad szavak 
Ez az este 
ESTE 
Városban 
SZINEZÜST ÜVEG 
(két kilométeres sötétségtől fényes dekoráció) 
Nézni egymást járdáról-járdára üveg- és szövetágyakon át és szivárványalagut 
konstrukciója, mely alatt cifrán és kalapácsosán üget a ló kocsi siklik a csend 
pneumatikján 
A fogat ragyog 
4 tükör menőben 
Minden száguld a fenyőfanégyszögekben (képek formák sziluettek) 
és a futó köb reflektáló fonalukon visz el: kilométeres üvegeket elmenők árnyékait 
és NÉMELY ELEKTROMOS GÖMBÖKET (éjjeli lepkék kis világa) 
DE A KOCSIBAN: SENKI 
Lehet hogy az emberi lét 5.679-es kocsi 
árnyak üccája négy évszakok Városa 
Kerekek forgása Közben néha a kocsihoz egészen közeli 
ülésnél szemek és lámpák melyek néznek. 
Luciano Folgore (Roma) 
Ford. Gáspár Endre 
TEHÉNKE 
gyászold a tehenet, holnapra lavágja a torzonborz 
sakter, a véres meszelőrud, ki péntek este Kelet felé 
lármáz, ó vaksi messiás, usgyi, illa berek, csendtől 
szaladsz messzi. 
a sár jut kaszálják, gyászolod a sár jut? nagyot illátozik 
ez a temető rét, ezüst felhő lapul, tehén rajta legel, 
holnap viszik vágni. 
nem maradt már semmi, fuccs a szép napoknak, har 
monika koldul, ez az egész világ; 
a lyányok is sirnak, felszakadt a szájuk és este lefe- 
küsznek, ki fekszik ágyukba? jaj kicsi tehénkék, 
egész nap rózsa volt, de akinek viritson kiszárad a 
tőgye — kutyák fogják enni. Mihályi Ödön 
A TESTVÉR 
A testvér is jó volt akkor 
Egy méhből szakadtunk ki s ő távol esett tőlem 
De az idő azonnap összeszaladt 
S a mély idegen hegyek melegen bólintottak 
Még 2 és % gyermekes felület vitázott bennünk 
Valaki ismerős csöngőkkel csöngetett 
Valaki az utakat összegöngyölte 
Valaki egy apát sikkasztott s kettőnk fölé teregette 
Valaki egy bámész szót bogozott nyelvünkre: 
„Testvér!" 
Valaki arcunkba nyúlt 
S egyazon maszat sárból két szimetriás figurát csinált 
A felhők ottfent önálló terveik szerint járkáltak tovább 
A véletlen vizek a tengerek szakszervezetébe iratkoztak 
Mi ketten 
Meggyilkoltuk egymást hosszú és hűvös szögekkel 
S aztán közös erővel 
Agyonütöttük egymásban az Apát. 
JÁMBORSÁG 
A jámborság bő dicsérete ez: 
Pohos amphorákból nesztelen viz párázik föl föl az 
egytónusu kékhez 
Tengerek mély lélegzete száll 
A holdak s a nyughatatlan bolygók játszanak a földi 
vizekkel Árapály 
Ekéket nyomnak szivdobogva a föld kemény hátának 
s a magtárak padmályig énekelik fel a termékenységet 
Azért még vért karikázik az éhség 
Egymás torkára kancsalitanak az emberek 
Nagy meztelen árnyékokként sorakoznak a napok 
Ám ők a magvetők 
Ők a jámborok fehér keresztekkel garádicsozzák körül 
magukat 
Platinatiszta az ige 
Asszonyaik ezüstkancsóarcukkal a szüzet nyergelik meg 
s malasztjuk: 
Jézus sanyargatott teste — ámen. 
MARSLAKÓ 
A kerteket csokorba verejtékezem számára 
De az őrgróf obeliszket ájtatoskodik elhult agara fölé 
Sir j átok! 
A katonasipka gombján kultúrát reflektál a nap 
A költő növényevő lett páfrányt kakái 
A sinusgörbéknek ajjaj elmaradt a periódusuk 
De én a marslakó miatt — a teleszkópok pókhálói mögött 
Ő sánta madarak miatt él s hármasával születik az 
avult planéták között 
Reszketek érte talán a nagy barlangban haldokol 
Sürgönydrótokon csüng 
S rövid sietős nappalok váltakoznak felette. 
Forbáth Imre
	        

Note to user

Dear user,

In response to current developments in the web technology used by the Goobi viewer, the software no longer supports your browser.

Please use one of the following browsers to display this page correctly.

Thank you.