Full text: Ma : aktivista folyóirat (7 (1921), 1)

148 
FORMACIQ-KRITIKA- 
MÓDSZER 
Pierre Reverdy (Páris) 
§. Nem hanyagság vagy lekicsinylés folytán hall 
gatunk bizonyos szerzők bármilyen fontos müvéről, 
hanem mert nem ismerjük, vagy mert nem osztozik 
ugyanabban a szellemben, mely bennünket lelkesít 
vagy elfoglal. 
§. Nem nevezzük szellemnek sem az intelligenciát, 
mely nélkülözi a szenzibilitást, sem az intelligenciát 
nélkülöző szenzibilitást. 
§. A szellem adja meg az eszközöket. Az eszközök 
különböztetik meg a müveket. A szellem teremti a 
korszakokat. 
§. Hogyan mondhatnánk, hogy valamely 'korszak 
olyan müvek folyománya, melyek semmi szellemet nem 
tartalmaznak ? 
§. Mikor Mallarmé és Rimbaud befolyásáról be^ 
szélünk, evvel azt mondjuk, hogy uj szellemet hoztak. 
A ma befolyást gyakorló szerzők azok, akik az uj 
szellemet hozzák. 
§. A nagy müvészegyéniségek úgy következnek, 
valami korszellem után, hogy újat hoznak. 
§. A nagy átdolgozok a különféle korszakok mü 
veiből kiveszik azt, ami egy közös szellemhez tapad. 
§. Az intelligencia tudomást vesz a való dolgokról, 
a szenzibilitás izgul fölöttük, a szellem asszimilálja és 
magához bocsátja őket. Nincsen artisztikus re 
alitás szellem nélkül. 
§. Ne zavarjuk össze a szabad szellemet és a szabad 
szót. 
§. Némely művész lekoppasztott müveket al 
kot; ezek kemény munka, szigorú szellemi eljárás, sok 
áldozat és megtartóztatás eredményei. Más szerzők 
ezeket a müveket koppasztják le és az övékben mái 
semmi nagyság nem marad. 
§. Nem minden álmodozó költő, de vannak költők, 
akik álmodozók. Az álom meddő azoknál, akik nem 
költők. 
§. A költő álma termékeny. Nála ez annak helyét 
foglalja el, amit másoknál gondolatnak nevezünk. 
Az álom tehát a gondolat egy speciális formája. A 
gondolat a szellem, mely áthatol, az álom a szellem, 
mely áthatolható. Talán jó, hogy a költő szelleme in 
kább áthatolható, mint áthatoló. 
§. Megtörténik, hogy egy szellem első megnyilat 
kozásai kivirágzásának órája előtt mennek végbe. 
§. Bizonyos szellem bizonyos müveiben más szerzők 
alapját vetik meg különböző szellemű müvek alko 
tásának. 
§. Logikus, hogy a fiatal költők, akik feltűnnek, 
koruk legújabb szellemének részesei legyenek. Talán 
az sem kevésbé logikus, hogy azok, akik részesei voltak 
már egy más szellemnek, hozzátapadnak ahhoz, melyet 
maguk előtt látnak formálódni, s ekkor ők is fiatalokká 
válnak. 
§. Ha az ember leckéket vevő tanítvány, hiába 
utánozza a leckéket adó mester arcát. 
§. A szavak abban a pillanatban vesznek szelle 
mükbe poetikus valőrt, mikor elszakadnak betii- 
szerinti értelmüktől. Ez az a pillanat, amelyben sza 
badon belehelyezhetek a költői realitásba.' 
§. Az eszközökben teremtjük a kellemet — az 
eljárásokban utánozzuk. Ez utóbbi az előbbinek deka 
denciája. 
§. Az eljárásokban van a mesterkéltség. 
' §. A művészetben van, aki megalkotja a vallást 
és van, aki hozzáilleszkedik ehhez a valláshoz. Vannak 
jó és vannak rossz hivek. 
§. Azok számára, akik szolgálják, a művészet cél, 
azoknak, akik szolgálatukba állítják, eszköz. 
§. Művészetünket ismerni vagy benne jártasnak 
lenni, a tudás két élesen megkülönböztetendő fajtája. 
A jártasság főként a mások művészetének ismere 
tében áll. 
§. Vannak művészek, akik többet adnak, mint 
vesznek; ismét mások, akik többet vesznek, mint 
adnak. A művészetben légióként az számit, amit 
hozunk. 
§. A költő sokat vészit, ha sok megtanulható 
dolgot ismer; többet ér, ha megsejti és kitalálja őket. 
Ha saját használatára alkotja őket. Ilyképen kon 
cepciója tettetés nélkül eredeti marad. 
§. Akik a művészetben csak utánzást 'látnak, 
minden müvet könnyen megcsinálhatónak tartanak. 
§. A műalkotás logikája struktúrájában van. Mi 
helyt ez az együttes kiegyensúlyozódik, és megáll, 
logikus. 
§. Korunk a művészet egy fundamentális át 
alakulásának tanúja. Érzésváltozás helyett most uj 
struktúráról van szó, melyből merőben uj cél követ 
kezik. Ez a koncepció formában és alapjában uj. Akik, 
nem bírván evvel a koncepcióval, megkísérlik, hogy 
ebben a művészetben és uj megjelenése után alkos 
sanak, hiába fáradoznak. 
§. Aki ellene van mindenkinek, annak érdeke, 
hogy mindenki ellene legyen. De a művész az, aki az 
egyik pártot elragadja és a másikat époly mértékben 
megdöbbenti. 
§. Az ember jobban hozzászokott az élethez, mint 
a művészethez. Innen bizonyos müvek sikere, melyek 
az élet bizonyos látszatát adják. Olyan müvet nyúj 
tani, mely fölébe emelkedik ennek a látszatnak, annyit 
jelent, mint a szokások hallatlan megváltoztatását 
kívánni. 
§. Némely könyv tükör, melyben elferdlilten meg 
található — egy másik könyv. 
§. Egy homlokzatba vágott ablak és egy omlatag 
fal rése két különböző dolog; főleg, ha nem ellipszisről 
van szó. 
§. Van helyes arány a szabad elemek között, de 
a harmónia csak díszítés. 
§. A művészetben a fiú első gondja apját meg 
tagadni. 
§. Mi az a mü, melyből, leválasztható az eszme 
vagy az anekdota, melyek elszigetelten jelentéktelenek 
és melyből e szétszedés után semmi sem marad? 
§. Nem leiró művészetről beszélek, sem pedig ke 
vesebb szóban leiró művészetről. 
§. Van bizonyos veszedelem az önmagunk után 
zásában is. 
§. A közönség olykor a legrosszabb és legközön 
ségesebb képviselői révén kezd vonzódni valamelyik 
iskolához. Aztán már könnyebb neki a jókat meg 
ismerni. 
§. Különböző eredményeket lehet elérni ugyanazon 
elemekkel vagy hasonló eredményeket különböző ele 
mekkel. 
§. A művészet állandó áldozat; nem egyszer épen 
attól szakadunk el legnagyobb előnyünkre, amihez leg 
jobban ragaszkodunk.
	        

Note to user

Dear user,

In response to current developments in the web technology used by the Goobi viewer, the software no longer supports your browser.

Please use one of the following browsers to display this page correctly.

Thank you.