Volltext: Ma : aktivista folyóirat (7 (1921), 1)

KASSAK LAJOS 
Minden kollektív művészetnek két pólusa van. 
Az egyik testek ábrázolásának készségével tárul szét, 
hogy a világot magába foglalhassa. A másikban a 
társadalmi és szellemi közösséget teremtő akarat állít 
önmagának önmagából emléket. 
Amaz bizonyos mértékig tárgyhoz kötött realisz 
tikus szemlélet, emez térré, testté vált tiszta szellem és 
etika: tárgytalan forma. 
Mivel pedig kollektív szellem törvényt és logikát 
jelent, a kollektív forma mindig a tagozatok végsőkig 
kötött rendjén épül. 
Architektúrát 
emel ott is, ahol ké 
pet fest vagy szobrot 
farag. 
Az architektoni- 
kus tagozódás annál 
szigorúbb,formái annál 
el vontabbak és egy 
szerűbbek, minél ke 
vésbé önként biztosí 
tott a kollektív szellem 
társadalmiésgazdasági 
rendje. Mert minden uj 
közösség befejezett 
ténnyé való emelését 
jelenti egy uralomra 
jutott objektív törté 
nelmiakaratnak. Min 
den kollektív elindulás 
az erők legnagyobb 
fokú és legszorosabb 
hatalmi egybetömöri- 
tését jelenti. Tehát 
konstrukciót a szó 
legkegyetlenebb értel 
mében. 
Kassák Lajos kol 
lektív embert hirdető 
metszeteivel szemben 
sokan fogj ák emlegetni 
még a forradalom ifjú 
sága köréből is az ábrá 
zolás hiányát és vele 
azt a sajnálatos körül 
ményt, hogy ezek a metszetek nem'közérthetők. 
Bizonyos, hogy Kassák Lajos függőleges, víz 
szintes és diagonális erővonalakból, síkokból és 
Ívelésekből tagozódó szerkezeteit nemlehet a köz 
vetlen politikai izgatás céljaira használni. De ez 
az egyetlen mínusz, ami a tömegek számára való ért- 
hetetlenség következtében terheli őket. Mert a prole 
tariátusnak közérthető, kivált pedig az uj realizmus 
módjára végzett ábrázolás ma csak a politikai és gazda 
sági kétszerkettő illusztrálása lehet. Ez a realizmus 
pedig hacsak nem éri be a polgári társadalom és mű 
velődés többé-kevésbé dadaista kritikájával (a régi 
George Grosz értelmében pl.) mulhatlanul ellentétbe 
kerül a legszerényebb konstruktív kísérlettel is. (Az uj 
George Grosz!) Konstrukció nélkül pedig nem 
lehet a jövő ember és társadalom pozitívu 
mainak képét nyújtani. Nem is szólva arról, hogy 
a térnek az illuzionista távlaton alapuló sarokbaszori- 
tásából és rövidüléséből ki-ki csak a maga féltett 
részlet jussának a korlátolt morálját és filozófiáját 
olvashatja. 
Ám ha a realizmus által nyilvánítható igazságok 
ezerszer elkerülhetetlen lépcsőfokai is a társadalmi 
forradalomnak, mégsem teszik a kollektív ember al 
fáját és ómegáját. 
A máról-holnapra ható politikai izgatáson túl 
már most élet-halál kérdés a közösségében po 
litika és gazdaság fölé emelkedő tiszta ember 
szellemi problémája. Ez a szellem a dolgozó 
mindenek civilizáció tartotta végtelen és egyetemes 
frontjában áll elénk, mellyel szemben semmivé törpül 
minden egyéni érzel- 
mességek és racionali 
tások szögbe futó zug- 
perspektivája. Az én- 
telenséget parancsoló 
frontalitás szelleme 
az, mely a tárgyi 
szemlélet differenciá 
lódásain túllépve a 
maga belső világát 
építi monumentummá. 
i Kassák képarchi- 
tekturájában a kollek 
tív civilizáció emberi 
sége nyilvánul meg szi 
gorú hatalommal. Fé 
kevesztett egyéni in 
dulatok mai káosza 
fölött egyszerű tiszta 
tér és formaviszonyla 
tok tartják magasan 
a jövőt. 
Ennek a hitnek 
és akaratnak a fa 
talizmusa fölöslegessé 
tesz minden kér 
dést, mely a tár 
gyi szemlélet hiányá 
nak okát kutatná. A 
tárgytalanság itt nem 
világ elől való futást, 
nem romantikát j e- 
lent; még kevésbé 
misztikus testen-tul- 
valóságot, hanem egy 
kérlelhetetlen forradalmi akarat uj törvény és élet- 
szabását. 
Legsüritettebb és legegyszerűbb formába redukált 
cselekvő művészet ez: TETT. Teremtés, mely az 
eljövendő közösség határköveit, diadalmas előre-jel- 
zéseit cövekeli a végtelen és alaktalan térbe. Kereteket 
állít az uj tárgyak és tartalmak vajúdó, kollektív soka 
sága számára. 
Nem törődik a részletekkel, a végső egy igazság 
relativitások adta fény, szin és formatöréseivel. 
Ezért nem ábrázol embert, proletárt, kapitalistát, 
vagy amit még kívánni találhatna a politikai közért 
hetőség realizmusa. Ezért konstruál. De szerkezeteiben 
a tárgyi szemléletek ezer lehetősége kínálkozik a jövőre 
nézve és a jövő legkézzelfoghatóbb realizmusa sem 
lehet más, mint egy önmagában is architektúrához 
jutott kollektív valóságnak a formába sugárzása. 
Mátyás Péter
	        
Waiting...

Nutzerhinweis

Sehr geehrte Benutzerin, sehr geehrter Benutzer,

aufgrund der aktuellen Entwicklungen in der Webtechnologie, die im Goobi viewer verwendet wird, unterstützt die Software den von Ihnen verwendeten Browser nicht mehr.

Bitte benutzen Sie einen der folgenden Browser, um diese Seite korrekt darstellen zu können.

Vielen Dank für Ihr Verständnis.