Full text: Ma : aktivista folyóirat (7 (1922), 3)

35 
IWAN PUNI 
Puni az ifj.u orosz művészet kialakulásában kezde 
ményező és szervező erőt jelent, bár teljesen elvont 
képeinek is van egy lényeges egyéni sajátossága, mely 
kereken szembe helyezi őket a konstruktivitás szélső 
követőivel. Művészete nem annyira logikus építkezés, 
mint sokkal inkább pszichikai, még pedig rendkívül 
szuggesztiv életesség. Ez a vonás az expresszionizmussal 
hozza Punit rokonságba, anélkül azonban, hogy a for 
mának térré és színné való feloldását jelentené. A teret 
és formát éles határok választják el egymástól, sőt a 
kétféle tényezőnek különné való hangsúlyozása nem 
egyszer súlyos feszültséget teremt a képben. A színek 
és tónusok homogenitásra hajlanak és legtöbbnyire el 
is jutnak a teljes tisztaságig. A tagozódás tehát mindig 
egészen világos, határozott és egyszerű, bár roppant 
mozgalmas, mert összes elemei szöges ellentétekben 
hevesen ütköznek össze és végső összegezésük sem 
illészkedik bele a tengelyeknek egy horizontálvertikál 
rendszerébe. Egyensúlynak mindig labilis. Szélső esetek 
ben mintha valamely ezer felé hullott egységnek az 
összetevői játszanának egymással. 
Puni művészetének ez a pszichikai életessége soha 
sem érzelgős és romantikus. Gyökereiben szervesen 
fakadt az orosz, különösen pedig a szentpétervári kör 
nyezet és ember problematikus jelleméből. Nyomorú 
ságukban félszegen elhajló, dűlő külvárosi házak, palán- 
kok és utcai lámpások, sánta bútorok és fásultan meg 
lapuló enteriőrök, emberek, sorsok, lelkek kisértenek, a 
Puni művészi utjának első szakaszából való rajzokon. 
Megbontatlan, nagy fekete űrből csak elvétve mered 
elénk egy-egy fehér folt, ékbe futó tűzfal, lámpavilág, 
arc vagy gesztus, átkozott terhek alatt görnyedő életnek 
a hiábavaló, sötétbe hulló előretörése. 
A halott árnyékterekből később formák bontakoznak 
ki. A faktúra élénkül, a fekete és fehér tónusok nyo 
masztó dualizmusa megenyhül. Közvetítő, szürke átme 
netek támadnak már a pétervári rajzokon és a witebski 
periódus teljes életre szabadulását hozza nemcsak a 
lekötött dinamikus erőknek, de a színeknek is. A péter 
vári rajzokon is, a művész pszichikuma az elsődleges 
determináló erő, mely nem a valósághoz igazodik, hanem 
a külső világ képét is a maga belső szükségességéből 
teremti újra. A witebski rajzokon a forma expressziv 
önlényegüsége egyedül, korlátlanul uralkodik. A pirosak, 
kékek, szabályosan szögletes, nagy éles csúcsokba hir- 
telenkedő formák forgószeles, szétszóródó táncában alig 
maradt nyoma valamelyes' tárgyi ábrázolásnak. A fata 
lisztikus mozdulatlanságra való kárhozottság gondatlan 
játékra fordult, akár erős szinek és formák, akár gyöngéden 
húzott vonalak és puha tónusok terítsék is széjjel a képet. 
Különös találkozás, hogy Puni művészetének dina 
mikus f:rmai teljesedése közvetlenül az orosz forrada 
lomból vett jelenetekhez vezet át. A witebski mozgal 
masság lankadatlanul él tovább a forradalom motívu 
maiban, bár az emberek itt újból lehetetlenül apró, 
sokszor bizarrul kómikusan ide-oda tóduló, kerge függ 
vényei az emberfölötti sorsnak. Olyan mindegy, hogy 
matrózos teherautók száguldanak-e a nagyon magasról 
látott utcák széles, meredek partu medrében, hogy éhség 
vagy járvány által ledöntött embert állnak-e körül tehe 
tetlen bámészkodók vagy gyűléseken ágálnak képükből 
kikelt szónokok és plakátok. A plakátok fantasztikus 
méretekben, damokleszi jelentőséggel lógnak őrjöngő 
férgek, megvadult bábok fölött. A szerencsétlenségen 
bámészkodók a minden mindegy érzéketlen tunyaságával 
pecsételik meg a görcseiben haldokló betegnek vagy 
éhezőnek a sorsát. És az utca maga olyan széles, hogy 
a szegélyező házsorok között, az elágazások csúcsánál 
mindenütt egyensúlyát, helyét, irányát vesztetten, össze 
vissza bolyong a veszedelmes vörös autók látszólagos, 
száguldó aktivitása. Ez az illusztrálás nem puszta kisé 
ret többé a forradalom történetéhez. Maga a megtes 
tesült forradalmi pszichózis, de minden heroikus iga 
zolás nélkül. Fájdalmasan problematikusán fölérzett 
diagonálisok feszülnek végig a térben és formákban; 
mentőkben heves rándulások torzítják el az emberi és 
dologbeli egyensúlyt. Amilyen eleven tánc a witebski 
periódus mozgalmassága, olyan furcsa kérdőjel bujkál 
a második pétervári ciklus forradalmi izgalmai mögött. 
A forradalmi élményekben újból nagyobb szerepre 
jutott tárgyi valóság Puni negyedik fejlődési szakaszában 
teljesen eltűnik. Tökéletes absztrakciók támadnak. De a 
fordulat nem meglepő. Nem is fordulat, mint inkább 
egyenes következése annak a pszichikai életességnek, 
mely már az első pétervári aktus fatalizmusában is a 
maga belső képére teremtette a valóságbeli ábrázolások 
formáját. A félretolt, az egymásnak támaszkodó, dűlő, 
hanyatló tengelyeknek, a széthulló tendenciáknak és a 
labilis egyensúlynak ugyanez a rendszere él Puni. leg 
jellemzőbb képeiben és rajzaiban is, csak egészen tisztán 
és szabadon, a természetes perspektívának még csak 
halvány nyomához sem kötötten, többnyire a witebski 
dinamika játékos, eleven módjára. A geometriai formák 
és homogén szinek ritmusa merész, egészen a tengelyek 
polaritásáig és olyan szabad, hogy a tagokat a legcse 
kélyebb konstruktív összefüggés sem köti a térhez. 
Aminthogy akárhányszor egymás között is kerülnek 
minden közvetlen érintkezést. A belső összefüggés azon 
ban mégis föltétlenül és erősen megvan közöttük. Ezért nem 
válik pszichikai életességük formátlanná. A ritmus minden 
játékos könnyedségében is ösztönös törvény ügyel a rendre. 
Puni művészetének legújabb szakasza a naturális 
ábrázolás és az elvont konstrukció összeegyeztetésére 
törekszik, nem sok javára azonban sem a tárgyi, sem 
a formai tényezőknek. Az uj képek vitalitása gyönge, 
akár az első pétervári szakasz expjesszionizmusával, 
akár a késábbi fejődés elvont játékaival vetjük össze. 
Egyelőre alig nyújtanak többet tetszetős dekorativitásnál 
és nagyon kétséges, hogy vezethetnek-e egyáltalán 
valami jobbra. Minden kompromisszum langyos vesze 
delem, ha még olyan okos és kedves is. Kállai Ernő
	        
Waiting...

Note to user

Dear user,

In response to current developments in the web technology used by the Goobi viewer, the software no longer supports your browser.

Please use one of the following browsers to display this page correctly.

Thank you.