Oszkár Fiseher: Linoleummetszet (Német 
Ford.: Sánta Pál 
.,DIE WOLKENPUMPE“ ciklusból 
HANS ARP (sveiz) 
a füvek közt lógtak a verők és a májuszsongást kolom- 
polták 
a hajlatokról repültek a csőrök 
vizet madzaggá és szalaggá fonták és görcsökbe kötötték 
már akkor csóválta a fejét valaki a hókuszpókusz világ 
fölött egy kéz a tavaszi eső és az égből lenőtt füvek füg 
gönyeit félretolta 
szivárvány szivárványbaölelkezetten volt az a bizonyos 
perec melyben a tonzurás éneklő madarak mint molyok 
tartották karmaik közt a tengereket 
a maszkok egyik orrlyukukon belélegzették a hegyeket és 
kifújták füstnek a másikon ismét 
a madarak gálafarkukat vízesésnek lógatták le a sziklákról 
a holtak szénbábuikkal mint függőónok lógtak le a tetők 
ről tegyetek a csillagokra fékeket 
adjátok ki a szekrényekből a spanyolviaszköpenykéket a 
madaraknak 
emeljétek fel a csigákon a mélyből a dramatispersonaet 
24 
Szegénységünk virágait énekeljük és a nap vándorol fölöt 
tünk mérhetetlen zónákon 
mint mindig egyedül vagyok üvegharangok madarak 
alszanak függőágyaikban 
szomoruságkutak nagy reménytelen szomoruságkutak 
és kurjantás valamennyien a fekete házba vagyunk be 
zárva parafa és a fiatal lányok álma 
tapintásom alatt éhes szibériai faluk úsznak el mint a 
bárányok 
utazunk tudod ez a mi életünk a csodálkozás sóosz 
lopaiban 
ki oltotta el a lámpákat 
néha érezzük a márciusi szeleket 
a fák masíroznak toronyiránt jégvermek rémületet fülel 
nek felhők között vörös angyal röpül 
ütni ütni a oobokat jelzőtáblák amerre halálunk vezet 
hidd el 
ez az összezsugorodott pont 
vér és velő kiált belőlem 
az évek fényen és elektromosságon élnek mi itt maradunk 
röpülni nógatjuk magunkat 
de guminiszalagból vagyunk mint az ünnepek 
fáj a nyújtózkodás s a dombok kinyujtózkodtak melyeken 
járni szerettünk volna 
Kassák Lajos 
Modern gépplasztika (Olasz) „Mecono