Full text: Ma : aktivista folyóirat (7 (1922), 5/6)

De a festők hamarosan elfelejtették a festészet létalap 
ját, mikor úgy fogták fel, mint a köröskörül létezőnek 
ábrázolásmódját. Középkori elődeik nem felejtették el 
ezt, ha a korban rejlő szükségszerűségek lényétől idegen 
anekdótikus hivatást is erőltettek a művészetre: min 
denekelőtt színes formában gondolkoztak. A reneszánsz 
óta, mely határozottan uj orientáció mozzanatát jelzi, a 
festészet hovatovább elhajlott más valőrök felé, melyek 
nek a plasztikához semmi közük. Mihelyt a szellem az 
individuális-anarchikus gondolat tengelye körül forog, 
mindent hatalmába kerít a szándékoltság; nem 
lephet meg tehát, ha azt látjuk, hogy a festészet irodalmi 
variánsok passzív eszközéül szolgál és végül is össze 
zavarják a külső látványosságok előidézte költői reak 
ciókkal. 
A magam részéről bevallom, hogy nem értem azt 
a fogalomzavart, mely lehetővé teszi, hogy Giotto és 
Corot két művét ugyanazon szóval — festészet — jelöl 
jük. Megjegyzendő, hogy nem a mű milyenségéről van 
szó, hanem az irányitó szellemről. Ha a Louvreban kijö 
vök az olasz primitívek terméből, hogy belépjek az 1830 
és 1870 közötti francia iskola termébe, hiába iparkodom 
közelhozni Angélicot és Courbet-t. Courbet elvitázhatat- 
lan ereje szerintem egy illuzórikus koncepcióra pazar- 
lódik valami nem tudom milyen realizmus nevében, 
mig az olaszok a festészet célját érik el, mikor 
mélységesen spiritualisták maradnak. Courbet rea 
litása a lények és dolgok látszata, mig amazoké tudo 
mányon épült. Amit az anekdotákon kívül az mutat, hogy 
ami Courbétnél a p r i o r i, az olaszoknál a posteri- 
o r i s hogy az utóbbiak művei évszázadok után is ragyo 
góan ifjak és életesek, mig viszont Courbet és a kor 
festői, akármilyen kevés idő is választ el tőlük', már ma 
fakók és idejüket múltak, beleöregedtek a szemfényvesz 
tés éjszakájába. 
Ma azonban már nem arról van szó, hogy a kissé 
mindenütt jelentkező plasztikai újjászületést az izmusok 
terminológiáira korlátozzuk, melyek nem adnak egyebet 
Huszár Vilmos: A városkotnpozició 
FESTÉSZET 
A. GLEIZES (paris) 
Az a meghatározás, amely a festészet alatt a külvilág- 
ábrázolásának egy módját érti, megakadályoz bennünket 
a festészet valóságos eszközeinek természetükhöz mért 
felhasználásában. Ami merőben másodlagos volt a 
középkor pikturájában, mikor még könyv nem létezett 
és a szót a tömegek között propagálni kellett, az utánzás 
szellemének felülkerekedésével egyben értelme és célja 
lett a festő munkájának. 
Akubizmusés megértésének eszközei 
cirnü könyvemben a festészet tényét igy iparkodtam meg 
határozni: festeni annyit tesz mint egy sik felületet meg- 
lelkesiteni. Nagyobb határozottság kedvéért hozzá te 
hettem volna még azt is, hogy e felület összes tulajdon 
ságaival. És annak kijelentése után, hogy e tulajdonságok 
a felület mennyiségeitől függenek s hogy közülük a két 
legszembeszökőbb a két dimenzió, vagyis a szélesség 
és hosszúság, kimutathattam volna, hogy a festő szerepe 
a felület természetében rejlő virtuális erők kinyilatkoz 
tatásában áll. A művész tehát ura a formák születésének, 
amelyeknek végtelen nüanszú játéka a felület valóságának 
megsértése nélkül megfelel érzékelhető realitása ezer ar 
cának. 
Ha ilyenformán szigorúan formális szempontból 
megéreztük a felület mechanizmusát, hátra van még, hogy 
saját fényuralta körükön belül a formák mechanizmusát 
is észleljük. Nyomban felvetődik egy fogalom, amely e 
fény mibenlétének elsőrendű fontosságot ad és amelynek 
ismerete lehetővé teszi a formák akciójának szigorú 
rendszer szerinti vezetését; ez a fogalom a színes per 
cepciókhoz tapad. A művész itt olybá tűnik fel mint a 
formák ritmusának elrendezője a fényben, amely ezt a 
ritmust látószerveink számára felfoghatóvá teszi. A szin, 
mely csak a mi szemünknek van, ennek a szervnek lénye 
ges sajátsága, ugyszólyán esztétikai ösztöndija. Tisztán 
ebből az okból érdemel figyelmet.
	        
Waiting...

Note to user

Dear user,

In response to current developments in the web technology used by the Goobi viewer, the software no longer supports your browser.

Please use one of the following browsers to display this page correctly.

Thank you.