Volltext: Ma : aktivista folyóirat (7 (1922), 5/6)

3 
nem élt, le nem értékelt romantikával kiabál a forradalom után. Kollektivitás, etika és egyéb 
öblös jelszavak puffognak ki a szájukból, úgy mintha az utóbbi három-négy év alatt semmi 
különösebb nem történt volna a föltörekvő emberrel. S valóban velük semmi sem történt azon 
kivül, hogy a háború utáni pacifizmusuk átszépült forradalom utáni humanizmussá. Lelkileg 
ők a forradalom előtti időket élik s részükre a reakció árnyékában elkövetett ,,bátor gesztus" 
rózsaszínű szentgyörgyködés nem is jelentett kompromisszumot. Kiáltanak, de hangjuk kong 
az élettelenségtől. 
A másik típus, egész emberi életével átszenvedte a világháborút, mint egyetlen meg 
váltó lehetőségre tért át, a forradalom útjára s mindaz, amit máig végig csinált, mint figyel 
meztető és kérdőrevonó valóság áll előtte egy gyökeréig fölzaklatott élet tükrében. Amit tett 
százszázalékos akarattal és hittel tette s ma az erők kétségtelen eltolódásában számára csak 
egy mód maradt a tovább élhetéshez: a konzekvenciák levonása után uj kapuk kinyitása a meg- 
ujhódott cél felé! Mert a forradalom útja összeesik az igazság és teljes hit utjával. 
Aki ma tovább akar jutni, annak nem csak környezetével szemben, de önmagában is 
tabula rázát kell csinálnia. 
Mi magyarnyelvű aktivista művészek 7 éves küzdelmeink után, mint lehasznált ruhát, 
levetettük már-már jövedelmezőnek Ígérkező múltúnkat s mint 7 évvel ezelőtt, de tapasz 
talatokban gazdagabban, mélyebbre gyökeredzett tudással, tehát egy sokkal magasabb szín 
vonalon újra kezdjük utunkat a környezetében és önmagában fölszabadult ember felé. 
Nincsenek többé a nagy általánosságból kikapott jelszavaink és nincs többé politikai 
járszalagnak fölhasználható pátoszunk. 
A tegnapi megválthatódás nagy Ígéretei átestek a rostán. 
És a tegnapi úgynevezett teljes művészet teljes szépségei is átestek a rostán. 
Aki tehát ma természetéből eredőn művészetet akar csinálni, annak ki kell hasítania ma 
gából a tegnap örömeit csakúgy, mint a tegnap fájdalmait. 
Mindaz, amit eddig csináltunk jó lehetett a maga nemében és a maga idejében, mert sti 
lisztikai és esztétikai külső ráhatások nélkül egyek voltak velünk az alkotókkal, de ma már ránk 
nézve nem jelenthetnek azok többet, egy idő kereteiben lezárt mínusznál. Lámpások ők a 
lassú menetelüknek, de a messze mögöttünk fekvő utakon világítanak. 
Az élet teljességének megélésére és megmutatására jöttünk és nem döbbentünk meg 
azon, hogy minden előbbre lépésünknél messzebbre kitolódik előttünk a horizont. És ez az amit 
rigorózus kritikusok és politikai szatócsok kijavithatatlanul rovásunkra Írnak, ez a célunk be- 
nem érhetősége adja meg az életre és teremtésre öszszeállt lényünk megkülönböztetett karak 
terét. 
Büszkék vagyunk rá, hogy folyóiratunk utolsó számaiban elérkeztünk fejlődésünk má 
sodik stációjához. 
Ki kell hangsúlyoznom azonban előre, hogy itt nem egy lényegbeni megváltozásról 
vagy csak a célkitűzés eltolódásáról is, hanem egy agitativ akarat uj erőfölgyülemléséről, épen vi 
lágszemléleti gyökereinkből táplálkozó művészetünk tovább-változásáról van szó. 
A fa él és a fa újra kivirágzott. 
Ezek a virágok a kollektív életérzés hajtásai. 
Mert körülöttünk is már alig vitatható, hogy a Ma művészete nem a passzív széplelkek 
vagy romantikus versfaragók bravurstiklije jópolgárok mulattatására, hanem a mellettünk 
kushadó vagy szalmalángoskodó életek akváriumában egy teljesebb emberi lét aktív forma 
keresése, részben formába állása. Hogy mi a művészeten keresztül fejezzük ki magunkat, tel 
jesen másodlagos tény a kritikus részére. Semmi kétség, hogy az élet bármely más területén 
ugyanilyen eredményességgel vagy eredménytelenséggel felléphettünk volna. Az alkotó ka 
rakter előtt a társadalmi eltolódások vagy szakmai különbözőségek csakúgy nem jöhetnek 
komolyan számításba, mint ahogyan a sokat emlegetett anyag nem lehet végzetesen ellenálló 
a megnyilatkozni akaró énnel szemben. Ez az é n principiális erő mindenek felett. Tenden 
ciája a szociális törekvésekkel összeeső kollektív élettendencia, külső megjelenési formája a
	        
Waiting...

Nutzerhinweis

Sehr geehrte Benutzerin, sehr geehrter Benutzer,

aufgrund der aktuellen Entwicklungen in der Webtechnologie, die im Goobi viewer verwendet wird, unterstützt die Software den von Ihnen verwendeten Browser nicht mehr.

Bitte benutzen Sie einen der folgenden Browser, um diese Seite korrekt darstellen zu können.

Vielen Dank für Ihr Verständnis.