59
politikai és gazdasági illusztrálásán. Túl van a polgársággal való leszámolás heroikus vagy veszteségeket sirató
líráján. Művelői vállalják a harcot, de forradalmi akaratukat nem a harci emlékek ujrarágásával, hanem az
osztályharc céljának tudatával tartják ébren. Semmi közösségük nincsen a polgári világné
zettel és a polgári világnézettel dialektikusán még ma is összekapaszkodó
ideológiákkal. Ezért vethették el maguktól a polgári művészet utolsó formacsökevényét is, az egyéni
látószög és a megszolgált egyéni eredményesség realisztikus hajlamait, romantikus álomgörcseit és agyon-
vedlett klasszikus idealizmusát. Ezért fordul teljes erejével a kultúra és civilizáció alkotó munkában egyesült
jövője, a kommunizmus egyetemes életkonstrukciója felé.
A kommunista munkát és egyben etikát hirdetni akaró művészet nem is tehet egyebet, minthogy a
konstrukció gondolatát mutassa meg lehető legtisztább, legáltalánosabb és leghódítóbb erejében. A térbe
vetített konstruktív gondolat azonban nem egyéb, mint anyagoknak statikus vagy dinamikus funkciók céljából
komplex formai rendszerré való megmunkálása. A legagitativabb szándékú kommunista etikai tanításnak is csak
egy útja van tehát: a konstrukció tökéletes formai megoldása. Viszont, mivel a munkában
nyilvánuló erkölcsi tett semmi egyéb, mint a beszédesebb értelemben vett anyagnak konstruktív megformálása,
a tisztán formai megoldással törődő konstruktív művészet egyben akaratla
nul is a kommunista etikát példázza.
Mindegy, hogy a művészet ma a kommunizmus munkás étoszának keltegetését tudja=e Önmagában,
vagy az anyag konstruktív és dinamikus formára való támasztásának problémáját. Mind a két tudat önkénte
lenül is egy irányban hat: A jövendő kollektivum útját egyengeti, a kommunista
civilizáció és kultúra komplexumának egész szélességében.
Kállai Ernő
I.
•A napos oldalon fekszik a szived
és én hiába sírom ki eléd a kéjéhes állatot:
tükörje vagy képemnek.
Benned senyvednek a nagycsontú diáklányok is.
Mert meghalt az egérke
erő erő egérke
a 38-évesek templomában,
mikor a máriák szeplőtlenül ejtették ki vágyukat
és átszántották a vért a zsoltárok tubarózsáiban.
Igen: akkor loholtunk fel a kék üvegtorony peremén
százszor mondtuk testvérem —
Az istenre mutattál aki
aládágyazta az éjszakát:
anyák sírod mellett virrasztottak.
A patak kavicsai mosolyogtak ágyékodon
én akkor leültem a házunk küszöbére
és 20. évig bámultam a homokot
láttam asszonyom tisztaszagu tomporát
jöttem én a sárga szájammal
aki beborította a munkátlis ablakot
most nagyon félünk néha nevetünk.
És nem tudom merre mentek el a többiek.
ÜVÖLTÉS
Ljubomir Mfcic (S. H. S.)
Költők
Fölöttetek magasan aviónok cirkálnak
Rádiótelefonok legyőztek pettyhüdt rímeket
Hej ismeretlen gyermekek
Villamos tejet inni jót tesz
Fanatikusok
Millió zászlóvivő menetel
Tam—TAM—Tam—TAM
Vörös páncélgépkocsik robognak
MOSZKVA-PÁRIS
Vigyázat a hírre,
Megizmosúlt föld bűnös fiai
TEREMTSETEK
Szavaitok üres tömegfrázisok
Agygépfegyverek süvöltenek
Tak-Tak-Tak-Tak
ÉSZAKI SARK
Átlőnnek párolgós agyvelőket
Őrjöngve szitkozódtok a térben
Véres felkelés
Miért nem itvölíők hősi üvöltést
FÖLD METAKOZMOSZ
Üvöltés I Üvöltés | Üvöltés
Üvöltés 1 Üvöltés B Üvöltés
Üvöltés 5 Üvöltés B Üvöltés
Ford.: Gáspár Endre
365-ös költő
