Full text: Ma : aktivista folyóirat (9 (1924), 5)

Ludwig Hilbersheimer 
Az architektúra felé 
Az utolsó évtizedek művészete a tények előli menek 
vés volt. Mivel az ember a társadalmi élet problémáival 
nem jutott előbbre, a miszticizmushoz fordult. A meta 
fizikai spekulációk tömegében elfelejtették a jelent és annak 
feladatait. Az élet alakításához hiányzott az akarat. Fele 
lősség nélküliségből szűkös élniakarásból a művésziesen 
idealizált múltba menekült. A jelennek azonban, sokkal 
inkább, mint más koroknak, meg kellett birkóznia vilá 
gunk realitásaival és megrázkódtatásaival. Alkotó racio 
nalizmust követelt. A szellemiség forradalmositását hozta 
létre a politikában, tudományban és művészetben. Sok 
experimentális keresés után a művészet megtalálta az 
utat a valósághoz. Az illuzionizmust, mely a renaissance 
óta a művészet egyedüli célja volt, ad abszurdum vezette. 
Üj értelmet teremtett a környező világ dolgainak fölfogá 
sára. Ma már nem elég jó képeket festeni, szobrokat 
formálni, esztétikai rendezéseket véghez vinni, hanem a va 
lóságot kell alakitani. Nem kópiákat festeni, hanem alako 
kat formálni. A művészet képző törvényeit a térre, mint 
realitásra kell átvinni. Meg kell kisérleni a ma még re 
produktív erőket, a produktív munkálkodáshoz átvezet 
ni. Ezt a ténykedést tudatosan ápolni. Mert célunk: a 
világ és az emberi kapcsolatok rendezése; a felelős mun 
kát előmozdítani, a legfontosabb és legjelentősebb élet- 
nyilvánulásokat szabályozni. Csak az egy meghatározott 
területen koncentrált összes müalkotó erők, a biztos cél 
kitűzés vezethet a szükséges eredményekhez. Az architek 
túra az a terület, mely a legtöbb problémát képes megol 
dani. Innen az összes újabb művészeti irányok tendálása 
az architektúrához. Legelőször a képsikot architektonizál- 
ták. Már az expresszionizmusnál is észrevehető a kép 
zőeszközök tisztulása. A képépités struktiv elvek szerint 
történt. De az expresszionizmus nem jutott tovább a lélek 
szférájánál. Szubjektív akarás és lelki elhomályosúlás hát 
ráltatták a forma logikus kifejezését. 
A kubizmus tudatosan fordult minden alakítás alap 
elemeihez, a geometrikus-kubista formákhoz. Első meg 
indulás az illuzionizmustól az önálló képzés útján. Anyag 
és forma azonosságának megtalálása. Kísérlet a célzatos 
stilusakarattal való teremtéshez. Azonban szubjektív spe 
kulációk ennek is elejét vették. A kubizmust még nagyon 
foglalkoztatta az antropomorf alakítás problémája. Nem 
véletlen, hogy épen Picasso és Archipenko lettek egy uj 
klasszicizmus kezdeményezői. 
Az absztrakt művészet lépte át először a szubjektiviz 
mus határát, hogy közelebb jusson az objektiv-tipusala- 
kitáshoz. A kompozíció elvét feladta a konstruktívnak ja 
vára. A szuprematizmus által jutott legutolsó következ 
ményeihez. Az elvont idealizmus elérte tetőpontját. Min 
den anyag megsemmisült. Lezárta a művészet egy fázi 
sát. Uj alkotó lehetőségeket nyitott. Következetesen járták 
meg a konstruktivisták ezt az utat a realitáshoz. Még 
egyelőre antiutilitáris konstrukciójukon is látható már, 
az erős akarat a realitás elérésére. világ maga lett 
képzésük anyagává; minden tárgyat bevontak területük 
be. A konstruktivisták a festészet konstrukciójától átmen 
tek a tárgyak konstrukciójához; az architektúrához, 
ennek a fogalomnak legtömörebb értelmében. A konstruk 
tivisták látták meg legvilágosabban az új célokat és állítot 
ták egyetemes alkotóképességüket e célok szolgálatába. 
Racionális gondolkodás, céltudatosság, pontosság és 
ökonómia, amik eddig csak a mérnök tulajdonságai vol 
tak, bázisai lettek az architektúrának. Mert a konstrukti 
vizmus nem uj dekoráció, nem uj formalizmus. A dolgo 
kat önmagukban fogja fel, keresztülhatol rajtuk és át- 
szellemesiti őket. Alapformájukra redukálja azokat. 
Értelemmel organizál. Eléri a forma tökéletességét. 
A konstruktivisták müvei végeredményben anyagex- 
perimentumok, kísérletek az anyagot és lehetőségeit meg 
ismerni és formálni. Kapcsoló lehetőségeiket és kölcsönös 
ségüket megálapitani. Anyag és forma-kontrasztokat tisz 
tázni. Tudatosan az új anyag- és formaproblémák meg 
fejtésén fáradozni. Ezek az újonan felfedezett formatör 
vények átfogó befolyást fognak gyakorolni az uj archi 
tektúrára. Természetesen másfajta követelmények és célok 
által modifikálva. Minden új tárgy sajátságos törvény 
szerűségét fogja kifejezni. És bármennyire is különbözők 
lesznek ezek az objektumok, a világosság és ökonómia 
szabályai mindig egyesíteni fogják őket. A konstrukti 
vista müvek experimentális karaktere már eleve kizárja 
az öncéluságot; ilyenek csak az átmenet müvei lehetnek 
az utilitárisan architektonikus konstrukcióhoz. Szigorúan 
fegyelmezett iskolázás az architektúrához, mint vég 
célhoz. 
Mint minden művészetnek, úgy az architektúrának is 
elengedhetetlen szükséglete, hogy alapjában meglevő és 
rendelkezésére álló eszközeiről világos képet kapjon. Eh 
hez a festészet értékes élőmunkát végzett. Felhívta figyel 
münket minden művészet geometrikus-kubista alapfor 
máira. Az egyszerű kubista formák: kocka és gömb, priz 
ma és henger, piramis és kúp, tiszta képzőelemek, az 
architektúra alapformái. Testi biztonságuk formatiszta 
ságra kényszerit. Az architektúra a geometriából kelet 
kezik. Ha geometriai alakzatok arányozott testekké vál 
nak, architektúra keletkezik. Sokalakúság a legnagyobb 
egység mellett. A kis részek az eredő fővonalnak aláren 
delve. A hátarozottan kubista felépítés kizárja a rész 
letezést. Iránytadó csak a tömeg általános alakítása; az 
adott arányosságtörvény. A többnyire heterogén anyag 
masszák egy, minden elemre egyformán érvényes forma 
szabályt követelnek. Ezért az épitőformák redukálása a 
legjelentősebbre, legáltalánosabbra, legegyszerűbbre, A 
sokféleség legyőzése. Alakítás általános formatörvény 
szerint 
A jelen architektúrája a múltétól leginkább szocioló 
giai és gazdasági feltételeiben különbözik. Az uj célzatos 
követelményekből formális sajátosságok adódnak, melyek 
a mai architektúrát szigorúan meghatározzák. Ezek a 
sajátosságok: az új és az éltető elem. Formába öntve a 
ma érvényes művészi pillanat. Ma már nincs szükségünk 
katedrálisokra, templomokra, palotákra, hanem lakó- és 
üzletházakra, gyárakra, melyek, mint katedrálisok, templo 
mok és paloták építődnek. 
A lakó és üzletház, a gyárnak értelmes alakítása, a 
mai architektúrának legfontosabb feladata. Ezeknek az 
épitőfajoknak tiszta típusai mindezideig nem formálód 
tak ki. Meg kell ezeket teremtenük. A szükséglet egyfor 
masága megengedi az átfogó tipizálást. Szükséges kon 
struktív munka, melynek ma még kezdete sincs meg. Az 
architektúra eddig ki tudott bújni az egyetemes ipar nor- 
malizáltságából. Még csak individuális kézipari alapjai 
vannak, mig az egész jelen kollektív ipari feltételeken 
nyugszik. A szükségletek elkerülése mindig megmereve 
déshez vezetett. És a ma architektúrája határozottan meg 
merevedett. A teremtő képesség azonban ép abban nyil 
vánul, hogy adottságokat maradék nélkül feldolgoz, és 
ezeknek adaequat formát talál. 
A jelen architektúrája leginkább két kérdéstől: az 
egyes cellának, a térnek és az egész városorganizmusnak 
megoldásától függ. A tér, mint az utca csoportba foglalt 
háznak kelléke, maga fogja ezt saját jelenségében meg 
határozni. A városépítészetnek képzéstényezőjévé lesz, 
az architektúra igazi céljává, és megfordítva: a város 
terv konstruktiv alakítása jelentős befolyással lesz a tér 
nek és háznak konstruktiv formálására. 
A tér és ennek tényezői: padló, falak, tető áttörése, 
anyag és festék, bútorok és ezek! elrendezése, a szomszéd 
termekkel való összefüggés, adják meg az alkotó kon 
struktiv lehetőségek nagy komplexumát. A konstruktiviz 
mus egy új térérzetet teremt meg, térbeli adottságok új 
kapcsolatát, új formákat és új arányokat. Az egyes termek 
alapban való szervezése által megalakul az egész utca 
blokkot célzatosan átfogó ház. Ezáltal messzemenő for 
mális kapcsolatok adódnak. Egy közrefogó formaszinté 
zist tesz lehetővé. A kubista massza mellett, melyet az 
alap és emeletszám határoz meg, nagy szerepe van a 
felületnek, nyílások által való elosztása és áttörése. A 
formális probléma itt abban áll, hogy mélyedéseket és 
előreugrásokat organikusan hogyan hozzunk ki az épi- 
tőtestből. Az előreugrás, az összefogott felület pozitív 
függvényévé, a mélyedés az ő sötétségével negatív függ 
vénnyé lesz. E két függvény, mint tagoló tényező hatá 
rozza meg az épülő test ritmusát. 
Ami a tér kicsinyben, az a város nagyban: kölcsönös 
szükségletek és kapcsolatok összefogó szervezése. A ténye 
zők egész halmázat kell figyelembe vennünk, melyek kö 
zül egyesek túl mennek a város térbeliségén, az állam 
gazdasági és társadalmi struktúrájától függnek. A város 
organizmus különössége azáltal jut kifejezésre, hogy 
egyes orgánumai maguk testesítik meg ezt a különöséget. 
Az általános törvény általánosságában az egész organiz 
mus által fejeződik ki. A megváltozott feltételek és más 
fajta használat által, az új szükségletek és követelmények 
az anyag új felhasználását és új formatipusokat fognak 
létrehozni technikai és térbeli irányban. Konstruktivista 
karakterük kifejezésre fogja juttatni korunk sajátosságait. 
A mérnök munkája a racionális alakítással befejező 
dött, az építész munkája ezzel kezdődik. Neki a racionális 
megoldás a formálás anyaga, ő alárendeli ezeket egy 
összefogó formaképzetnek. Az anyag neki eszköz egy 
ideának megtestesítésére, térbeli megvalósítására. 
Ford.: Ruttkai Mór
	        

Note to user

Dear user,

In response to current developments in the web technology used by the Goobi viewer, the software no longer supports your browser.

Please use one of the following browsers to display this page correctly.

Thank you.