Full text: 365 : aktivista folyóirat (10 (1925), 2/3)

1 
6. 
Az idegen reggel érkezett a tengerhez. Csónakba 
ült. A sziget 2 órányira volt de csodálatos módon senki 
sem volt rá kiváncsi soha. Hangok és színek estek szét 
a levegőben mint a legyező. A halak kék sugarakon a 
napig emelkedtél? 1 fel. A falu lakói erősek voltak és hason 
lítottak egymáshoz. Lányok néha a tengerpartra jöttek 
és hajnalig táncoltak. Egyetlen egy sem volt közöttük 
szomorú. 
2. 
2 hét múlva jutott csak valakinek eszébe a csónak. 
Napok megmagyarázhatatlanul teltek el, azonban egy 
égő bélyeg átütött mindenen. Nyugtalanság. Keresések. 
De minden egy többé kibonthatatlan pontba gyűlt össze. 
Az asszonyok titokzatosan mosolyogtak egymásra de 
a férfiak ebből semmit sem láttak. Érthetetlenül állottak 
egy csomó idegen virággal szemben. Lányok hagyták 
az idő teljesedését múlni mert nappal és éjszaka folyton 
változott a földön. Bizonytalan és különös híreket le 
hetet ebben az időben hallani. Városok önmagukat 
pusztították. Gyűlések összeütközések és tűzvész. Vala- 
- hol 7 katona holteste hevert az uccákon. 
3. 
2 bányász jött a nap felől ahol a hegyek élnek. 
Éjjel volt csak a csend és viz látta a csillagok vonulását. 
2 kerék, az egyik gyémántból volt s a másik agyagból, 
forgott egymás mellett szüntelen. Hirtelen a 2 bányász 
azt mondta egymásnak: testvér de ennek nem volt igy 
semmi értelme. De egy virág nyílott ki egyszerre erre a 
szóra és a mértföldkövek kivilágosodtak. És minden 
sokáig igy maradt. Ők megálltak a tengernél és a 
végtelenség egybeolvadt a határokkal színek a tengerrel 
hang a csenddel. Egészen hajnalig. Akkor egy nagy 
szinfóniával emelkedett minden a naphoz. Senki sem 
tudott erről soha semmit. 
4. 
Azután 4 napig esett az eső. Fák széttárulíak és 
összecsukódtak s a kövek csodálatos módon megöreged 
tek. Egy ház mely nem volt messzebb a tengertől mint 
50 lépés beomlott és mindenki látta mikor egy kék és 
piros madár énekelve kirepült a vízből. Egy oszlopot 
találtak a forrás mellet mely fehér volt és gőzölgött. 
4 oldala különböző szintire volt festve és a vége meg- 
szenesedett. Azután látták meg hogy márványból van az 
egész de rendeltetését nem árulta el semmi. 2 szarvast 
láttak ugyanebben az időben az erdő felé haladni. Még 
sokáig csengett a virágok kórusa. Éppen déli 12 óra 
volt. 
5. 
A napok egy fényes átlón haladtak és az elkülön 
üléseknél szétnyíltak és megsokszorozódtak. Minden 
együtt élt és az esték gazdagok voltak a folytonosságban. 
Nem vette észre senki mikor egy mélyszemü asszony 
egy lett az éjszakával. A világosság oszlopokban volt 
és többször megfordult. Nevetés mint egy megfoghatat 
lan háló úszott a falu felett és a lányok gyakran reggelig 
bennefeledkeztek. A szigetről kék sátrak nőttek a na,p 
felé. Mintha az alapelemek megkeresték volna egymást 
és összebarátkoztak. Széles szallagok feküdtek egymás 
mellett a réten a sötétségben. 
Mikor a második asszonyt nem találta meg senki 
egy hangszer szólalt meg gazdagon és a hegyek még 
sokáig énekeltek. 4 egyforma téglalap volt kifeszitve 
körül — aranyból voltak és eszüstből voltak — és 
kontaktusban állottak az idő minden változásával. Ám 
most mindenki meg mert volna rá esküdni hogy tiizből 
van az egész. A Messzeségből visszatérnek a madarak 
ne énekeljetek lányok ne énekeljetek lányok. Sávosan 
áthömpölyög a szin és illat. Városok drótkötélpályákon 
remegnek és piros eső hullik a fejekre. Egy kimaradt 
ima hamvad a tűzön. Internácionálé! Munkások lázzal és 
fegyverrel és minden átfordul és megmutatja magát a 
föld meleg életében! Madarak torka fényesebb mint a 
szomorúság. Együtt járhatunk nyugodtan senki sem talál 
ránk. 
7. 
Törvények megszólaltak egy reggel s a hangok 
magukbafogadíák a törvényeket. Anyag mély és lemér- 
hétetlen mindent felfogott tulajdonságaiban. Sugarak 
megmutatták a távolságok útját ám minden vándorolt 
tovább. Ahol egy hagy fényes pont izzott örökké. Ide 
érkezett minden hogy fololdódjon és újraformálódjon 
önmagában. Éjjel fűrészek lámpásai világítottak és nem 
volt éjjel. Nappal színek és csillágok változtak körökben 
és nem volt nappal. Formák és születések között éltek az 
emberek. Tavaszok jöttek és azt mondták: virágok fényes 
levelei alatt keresd az életet. Órák őrülten forogtak haj 
nalok fáradtan leporlottak. Teljesülés roppanás csend. 
Egy kibontott vágy megy tovább négyzetes kőlapok 
felett. Mélységből felmerül a fény és meghajol. Még 
minden messze van. Folyók kövek sebesség. Platina fü 
kegyelem. Ami kioldódik lassan egy lesz az iránnyal. 
Ami felrepül megszabadul a kerettől. A hideg éles a 
meleg éles a viz éles. A négyszög lassan feloldódik a 
körben. Sok minden elfárad s a mező lélegzik. Hallani 
a vas és növény ébredő versenyét. Nappal és éjjel áhítata 
száll a föld felett és megtermékenyíti azt. 
8. 
Viz föld és levegő. Városok vörös tornyai szét- 
usztak a levegőben. Tenger tenger. A szigeten csodákat 
és tüzet lobogtak a zászlók és a fejek. Hónapok végtelen 
főradsága egy csillagot gyújtott meg valahol. Zenében 
játszott a nap. Egy kunyhó fából volt és piros madarak 
repültek ki belőle szüntelen. Csak a gyertyák sírtak sza 
kadatlanul. Nagy bordó drapériák vonultak a térben és 
megszólaltak a harangok. Este valaki egy összetört 
csónakra bukkant. 
9. 
Egy meglódult tudat keresett egyensúlyt a minden- 
ségben. Emlékek hihetetlenül kiviritottak a viz éppen az 
ablakokig ért. Egyszerre mindenki tisztába lett minden 
nel. A falu mellet magas ut épült és fénylett és zengett. 
Ünnep és hajnal csokrai forrtak össze és egy átlátszó 
sugarat dobtak minden ablakba. 
10. 
3 lány állót egy sziklánál. Az este bordó színeket 
öntött ki magából az énekek kettétörtek és meghaltak a 
vízben. S a szikla felemelkedett mint egy mágneses csillag 
és nagyobb volt mint a tenger és az este. A sziklánál 
pedig 3 lány állott. Hallani lehetett amint az évszakokon
	        

Note to user

Dear user,

In response to current developments in the web technology used by the Goobi viewer, the software no longer supports your browser.

Please use one of the following browsers to display this page correctly.

Thank you.