31 
TATUN ÜVEGTORNYA 
N. PUNIN COROSZ) 
A Közoktatásügyi Népbiztosság képzőművészeti szakosztá 
lya 1919-ben megbízta V. E. Tatlint, hogy készítse el a III. In- 
ternacionále emlékművének tervezetét. Tatlin haladéktalanűl 
hozzálátott a munkához és elkészítette a tervezetet. Ezután 
V. E. Tatlin, J. A. Mejerzon, M. P. Vinogradov és T. M. Sapiro, 
a „Kollektív alkotásban" egyesülten, részleteiben is kidolgozták a 
tervezetet és megépítették a modellt. 
Az emlékmű eszméjének alapja az architektúra, szobrászat 
és festészet princípiumainak organikus szintézisére épült, a mo 
numentális építkezés uj típusát kellett adnia, egyesítve magában 
a tiszta művészi formákat a gyakorlati formákkal. Ebből az 
alapból indulva, az emlékmű tervezete három hatalmas tiveg- 
épitményt állít be, a központi ver 
tikális és spirális egyesitett 
rendszerével építve. Ezek az 
építmények egymás fölött van 
nak és a különböző, harmoniku 
san összeegyeztetett formák fog 
ják őket össze. Hála a különle- 
leges mechanizmusuknak, az 
építmények mozognak és talál 
koznak a különböző gyorsaságú 
mozgásban. Az alsó építmény 
(A) formáiban kubust ad; a sa 
ját tengelye körül forogva egy 
esztendő alatt fordul meg és a 
törvényhozás céljaira van szánva. 
Itt történhetnek meg az Inter- 
nacionále kongresszusai, a nem 
zetközi szervezetek ülései és 
más nagyobb törvényhozó gyű 
lések. A következő építmény (B) 
formájában piramis, a tengelye 
körül egy fordulást egy hónap 
alatt végez és a végrehajtás cél 
jaira van szánva. (Az Interna- 
cionále végrehajtóbizottsága, 
titkársága és más adminisztrá 
ciós intézményei számára.) Végül 
a felső henger (C) egy nap 
alatt teszi meg a forgást: ez az 
információs iroda, a nemzetközi 
proletariátus híreinek, lapjainak, 
manifesztumainak, brossüráinak 
stb központja, itt van a sürgöny- 
felvevő és a mozgókép terem. 
A tengely csúcsán, légiéiül egy 
gömb van, amelyből a rá 
dióállomás árbocai nyúlnak ki 
az emlékmű felé. Tatlin elgon 
dolása szerint az üveg építmények 
légüres teret adó kettős válasz 
tófallal vannak elválasztva, ami 
lehetővé teszi a belső tempera- 
túra megtartását. Az emlékmű 
egyes részei, az építmények kü 
lönböző forgássebességéhez al 
kalmazott, komplikált szerkezetű villamos emelők segítségével 
összeköttetésben lesznek a földdel és egymással. Ezek a tervezet 
technikai alapjai. 
A szociális forradalom önmagában nem változtatja meg a 
művészet formáit, de lehetőségeket ad, amelyek lassan megvál 
toztatják azokat. A monumentális propaganda gondolata nem 
változtatta meg a szobrászatot és szobrászokat, de megdön 
tötte a plasztikus megjelenésnek a burzsoá osztályban uralkodó 
princípiumát. A renaissance plasztikájának tradíciói időszerűek 
nek mutatkozhattak egészen addig, amig a kapitalista államnak 
feudális-burzsoá gyökerei meg nem inogtak. A renaissance el 
pusztult, de Európa még csak most takarítja el a romjait 
Igaz, a kommunista kormányok belátható ideig a görög 
olasz klasszicizmus figurális emlékműveit fogják felhasználni a 
monumentális propaganda eszközéül, de csak azért, mert ezek 
a kormányok rájuk lesznek utalva, aminthogy rá vannak utalva 
a forradalom előtti kor iskoláinak specialistáira. A figurális 
(görög-olasz) emlékművek kétféle ellentmondásban vannak a mai 
korral. Az egyéni hősiességet kultiválják és meghamisítják a 
történelmet: a hősök (és istenek) szobrai és fejei ellentmondanak 
a történelem mai értelmezésének. Nagyon egyéni formák ott, 
ahol a proletárok tizversztes sorai állanak: a legjobb esetben a 
hős karakterét, érzelmeit vagy gondolatait adják — de ki tudja 
kifejezni a kollektív ezrek megfeszült érzéseit és gondolatait!? 
Típus? De a típus konkretizálja, átszervezi és nivellálja a töme 
geket. A tömeg gazdagabb, élőbb; sokkal komplikáltabb és 
sokkal szervesebb. 
De ha típust adnak is — a figurális emlékművek még jobban 
ellentmondanak a maiság szerves megnyilvánulásának a maguk 
figurájával. Az ilyen emlékművek agitációs ereje valóban kevés 
az utca zajában, mozgásában és tömegeiben. A gránit alakok, 
lehet, sokat látnak — de őket nem veszi észre senki. El vannak 
rejtve a formáikban, amelyek akkor állottak össze, amikor a 
lovagkor, az öszvértranszport és a kő-ágyugolyó virágzott. A 
csatáknak telefon utján való vezetése orrba vágja a hősöket. A 
városi ember legalább egyszer naponta látja Lassale-t a könyvek 
címlapján, a lapok fejlécén a könyvtárakban. Lassale szobra 
észre nem véve és hasztalan áll attól a pillanattól kezdve, ahogy 
megtörtént a leleplezése ... 
Az emlékműnek élnie kell a város szociális életében s a vá 
rosnak élnie kell benne. Szük 
ségesnek és dinamikusnak kell 
lennie, hogy időszerű legyen. 
Az uj kor formáit a művész 
nem a feudál-burzsoázia re- 
naissancanak tradícióiban ta 
lálja meg, hanem dolgozva, mint 
a munkás, a mai plasztika hár 
mas egységében: az anyagban, 
a szerekezetben és térben. Az 
anyaggal, szerkezettel és térrel 
dolgozva kapta Tatlin a világ 
monumentális alkotásinak uj 
formáját. Ilyen a III. Interna- 
cionále emlékművének formája. 
De minden kifejezési formát . 
át lehet vinni a gyakorlatba, 
mert a gyakorlati forma nem 
más, mint a forma megjelené 
sének organizálása. A gyakor 
lati használattól elvont formák 
— a mai időkig a művészi for 
mák legnagyobb része — egy 
szerűen nem organizált formák. 
És lehet, hogy a művészet igazi 
lényege az organizálás elve. Az 
emlékmű a törvényhozó (A 
építmény) a végrehajtó (B épít 
mény) és hirterem (C) inicia- 
tivájának koncentrációjára van 
osztva, ami mellett ezeknek 
tere, összhangban a mai meg 
jelenés princípiumaival a tér 
legmagasabb rétegeinek ki 
használása. Ennek, valamint az 
anyagnak (üveg) jellemzője a 
tisztaság és az anyagi vonzó 
dástól felszabadult ideális volta. 
Az a művészet, amely az al 
kötő idealizmus elvonatkozása, 
különösen az, amely az intuíció 
tartalmában nyilatkozik meg — 
a tisztátalan ritmusok mű 
vészete. 
A ritmusnak mindezideig nem 
volt meg a lehetősége kiterjedni a materiális kultúra elemeire, 
mely utóbbiak meghatározzák létezésének fejlődését és feltételeit: 
és maga a lét — ritmus. A vele való összhangból áramlik az 
intuíció. A ritmus tisztasága és teljessége meghatározza az 
önmagátadás fokát és én nem ismerek tisztább és teljesebb rit 
must, Tatlin munkáinak ritmusánál. A legnagyobb érzéseket adja 
a szemnek az anyaghoz való viszonyában és különösen az aiiya- 
gok összetevődésében meghatározza a ritmikus mozgás hatá 
rait. Látjuk, hogy a mozgásszakaszok egységes ritmusa, mint 
alap, hogyan van összefogva az üveg és vas tulajdonságaiban. 
Ahogyan a rezgések száma a mozgás hosszúságában térbeli mér 
téke a hangnak, az üveg és a vas viszonya mértéke a ritmusnak. 
Milyen nyers és izzó egyszerűség van ebben a két egyszerű 
anyagban. Ezek az anyagok a mai művészet elemei. Az összete- 
vődésükből adódó forma oly hatalmas és erőteljes lendület rit 
musát adja, hogy az óceán születésének látszik. 
A forma megvalósítása a dinamikának olyan felülmúlhatatlan 
nagyságban való megtestesülése, mint amilyen a sztatika meg 
testesülése a piramisokban. Ismételjük: — csak a sokmilliós pro 
letariátus öntudatának ereje dobhatta a világba ennek az emlék 
műnek a formáit; izmokban kellene megtestesíteni ezt az erőt, 
mert nekünk megvan az ideális, élő és klasszikus megjelenésünk a 
földgömb munkássága nemzetközi szervezetének tiszta és teremtő 
formájában. Ford: Mácza János 
I— 
V. Tatlin: Üvegtorony (orosz) „Zenit"