148
FORMACIQ-KRITIKA-
MÓDSZER
Pierre Reverdy (Páris)
§. Nem hanyagság vagy lekicsinylés folytán hall
gatunk bizonyos szerzők bármilyen fontos müvéről,
hanem mert nem ismerjük, vagy mert nem osztozik
ugyanabban a szellemben, mely bennünket lelkesít
vagy elfoglal.
§. Nem nevezzük szellemnek sem az intelligenciát,
mely nélkülözi a szenzibilitást, sem az intelligenciát
nélkülöző szenzibilitást.
§. A szellem adja meg az eszközöket. Az eszközök
különböztetik meg a müveket. A szellem teremti a
korszakokat.
§. Hogyan mondhatnánk, hogy valamely 'korszak
olyan müvek folyománya, melyek semmi szellemet nem
tartalmaznak ?
§. Mikor Mallarmé és Rimbaud befolyásáról be^
szélünk, evvel azt mondjuk, hogy uj szellemet hoztak.
A ma befolyást gyakorló szerzők azok, akik az uj
szellemet hozzák.
§. A nagy müvészegyéniségek úgy következnek,
valami korszellem után, hogy újat hoznak.
§. A nagy átdolgozok a különféle korszakok mü
veiből kiveszik azt, ami egy közös szellemhez tapad.
§. Az intelligencia tudomást vesz a való dolgokról,
a szenzibilitás izgul fölöttük, a szellem asszimilálja és
magához bocsátja őket. Nincsen artisztikus re
alitás szellem nélkül.
§. Ne zavarjuk össze a szabad szellemet és a szabad
szót.
§. Némely művész lekoppasztott müveket al
kot; ezek kemény munka, szigorú szellemi eljárás, sok
áldozat és megtartóztatás eredményei. Más szerzők
ezeket a müveket koppasztják le és az övékben mái
semmi nagyság nem marad.
§. Nem minden álmodozó költő, de vannak költők,
akik álmodozók. Az álom meddő azoknál, akik nem
költők.
§. A költő álma termékeny. Nála ez annak helyét
foglalja el, amit másoknál gondolatnak nevezünk.
Az álom tehát a gondolat egy speciális formája. A
gondolat a szellem, mely áthatol, az álom a szellem,
mely áthatolható. Talán jó, hogy a költő szelleme in
kább áthatolható, mint áthatoló.
§. Megtörténik, hogy egy szellem első megnyilat
kozásai kivirágzásának órája előtt mennek végbe.
§. Bizonyos szellem bizonyos müveiben más szerzők
alapját vetik meg különböző szellemű müvek alko
tásának.
§. Logikus, hogy a fiatal költők, akik feltűnnek,
koruk legújabb szellemének részesei legyenek. Talán
az sem kevésbé logikus, hogy azok, akik részesei voltak
már egy más szellemnek, hozzátapadnak ahhoz, melyet
maguk előtt látnak formálódni, s ekkor ők is fiatalokká
válnak.
§. Ha az ember leckéket vevő tanítvány, hiába
utánozza a leckéket adó mester arcát.
§. A szavak abban a pillanatban vesznek szelle
mükbe poetikus valőrt, mikor elszakadnak betii-
szerinti értelmüktől. Ez az a pillanat, amelyben sza
badon belehelyezhetek a költői realitásba.'
§. Az eszközökben teremtjük a kellemet — az
eljárásokban utánozzuk. Ez utóbbi az előbbinek deka
denciája.
§. Az eljárásokban van a mesterkéltség.
' §. A művészetben van, aki megalkotja a vallást
és van, aki hozzáilleszkedik ehhez a valláshoz. Vannak
jó és vannak rossz hivek.
§. Azok számára, akik szolgálják, a művészet cél,
azoknak, akik szolgálatukba állítják, eszköz.
§. Művészetünket ismerni vagy benne jártasnak
lenni, a tudás két élesen megkülönböztetendő fajtája.
A jártasság főként a mások művészetének ismere
tében áll.
§. Vannak művészek, akik többet adnak, mint
vesznek; ismét mások, akik többet vesznek, mint
adnak. A művészetben légióként az számit, amit
hozunk.
§. A költő sokat vészit, ha sok megtanulható
dolgot ismer; többet ér, ha megsejti és kitalálja őket.
Ha saját használatára alkotja őket. Ilyképen kon
cepciója tettetés nélkül eredeti marad.
§. Akik a művészetben csak utánzást 'látnak,
minden müvet könnyen megcsinálhatónak tartanak.
§. A műalkotás logikája struktúrájában van. Mi
helyt ez az együttes kiegyensúlyozódik, és megáll,
logikus.
§. Korunk a művészet egy fundamentális át
alakulásának tanúja. Érzésváltozás helyett most uj
struktúráról van szó, melyből merőben uj cél követ
kezik. Ez a koncepció formában és alapjában uj. Akik,
nem bírván evvel a koncepcióval, megkísérlik, hogy
ebben a művészetben és uj megjelenése után alkos
sanak, hiába fáradoznak.
§. Aki ellene van mindenkinek, annak érdeke,
hogy mindenki ellene legyen. De a művész az, aki az
egyik pártot elragadja és a másikat époly mértékben
megdöbbenti.
§. Az ember jobban hozzászokott az élethez, mint
a művészethez. Innen bizonyos müvek sikere, melyek
az élet bizonyos látszatát adják. Olyan müvet nyúj
tani, mely fölébe emelkedik ennek a látszatnak, annyit
jelent, mint a szokások hallatlan megváltoztatását
kívánni.
§. Némely könyv tükör, melyben elferdlilten meg
található — egy másik könyv.
§. Egy homlokzatba vágott ablak és egy omlatag
fal rése két különböző dolog; főleg, ha nem ellipszisről
van szó.
§. Van helyes arány a szabad elemek között, de
a harmónia csak díszítés.
§. A művészetben a fiú első gondja apját meg
tagadni.
§. Mi az a mü, melyből, leválasztható az eszme
vagy az anekdota, melyek elszigetelten jelentéktelenek
és melyből e szétszedés után semmi sem marad?
§. Nem leiró művészetről beszélek, sem pedig ke
vesebb szóban leiró művészetről.
§. Van bizonyos veszedelem az önmagunk után
zásában is.
§. A közönség olykor a legrosszabb és legközön
ségesebb képviselői révén kezd vonzódni valamelyik
iskolához. Aztán már könnyebb neki a jókat meg
ismerni.
§. Különböző eredményeket lehet elérni ugyanazon
elemekkel vagy hasonló eredményeket különböző ele
mekkel.
§. A művészet állandó áldozat; nem egyszer épen
attól szakadunk el legnagyobb előnyünkre, amihez leg
jobban ragaszkodunk.